zsivány

Hungarian

Etymology

Of uncertain origin, perhaps borrowed from Ottoman Turkish.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈʒivaːɲ]
• Hyphenation: zsi‧vány

Noun

zsivány (plural zsiványok)

1. (dated) bandit, brigand, outlaw, rogue (one who robs travelers in forests and flat plains)
2. rascal (a dishonest, deceitful person; a rogue; a scoundrel; a trickster)
3. rascal, imp (mischievous child)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	zsivány	zsiványok
accusative	zsiványt	zsiványokat
dative	zsiványnak	zsiványoknak
instrumental	zsivánnyal	zsiványokkal
causal-final	zsiványért	zsiványokért
translative	zsivánnyá	zsiványokká
terminative	zsiványig	zsiványokig
essive-formal	zsiványként	zsiványokként
essive-modal	—	—
inessive	zsiványban	zsiványokban
superessive	zsiványon	zsiványokon
adessive	zsiványnál	zsiványoknál
illative	zsiványba	zsiványokba
sublative	zsiványra	zsiványokra
allative	zsiványhoz	zsiványokhoz
elative	zsiványból	zsiványokból
delative	zsiványról	zsiványokról
ablative	zsiványtól	zsiványoktól
non-attributive possessive - singular	zsiványé	zsiványoké
non-attributive possessive - plural	zsiványéi	zsiványokéi

Possessive forms of zsivány
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	zsiványom	zsiványaim
2nd person sing.	zsiványod	zsiványaid
3rd person sing.	zsiványa	zsiványai
1st person plural	zsiványunk	zsiványaink
2nd person plural	zsiványotok	zsiványaitok
3rd person plural	zsiványuk	zsiványaik

Synonyms

• (bandit): rabló, betyár, haramia, útonálló, gonosztevő
• (rascal, dishonest person): csirkefogó, csaló, gazember
• (rascal, mischievous child): kópé, csibész, himpellér, imposztor, gézengúz

Derived terms

• zsiványkodik
• zsiványos
• zsiványság

(Compound words):

• zsiványélet
• zsiványvezér