üt

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: ut, út, ǖt, ут, and үт

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

Of uncertain origin. Perhaps from Proto-Finno-Ugric *äktɜ- (hit, beat, cut).[1][2]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈyt]
  • (file)
  • Rhymes: -yt

Verb[edit]

üt

  1. (transitive) to hit, strike, beat, knock, slap, smack
    Synonyms: ráüt, ver, megver, vág, csap, rácsap, sújt (in certain phrases)
  2. (intransitive) to take after (followed by -ra/-re)
    Synonyms: hasonlít, emlékeztet
    Apjára ütött.He takes after his father.

Conjugation[edit]

Derived terms[edit]

Compound words
With verbal prefixes
Expressions

References[edit]

  1. ^ Entry #38 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungary. Internet Archive
  2. ^ Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN

Further reading[edit]

  • üt in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.

Kaqchikel[edit]

Noun[edit]

üt

  1. dove

Puinave[edit]

Alternative forms[edit]

Noun[edit]

üt

  1. water

References[edit]


Tatar[edit]

Noun[edit]

üt

  1. gall