ablak

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: Ablak

Hungarian[edit]

Wikipedia-logo.png
 ablak on Hungarian Wikipedia
(1) ablak
(2) pénztárablakok egy bankban

Etymology[edit]

Borrowed probably from Slovene oblok (arc).[1]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɒblɒk]
  • (file)
  • Hyphenation: ab‧lak
  • Rhymes: -ɒk

Noun[edit]

ablak (plural ablakok)

  1. window (opening on a building or vehicle, usually covered by one or more panes of glass)
    Meronyms: ablaküveg, ablakkeret
    Hypernym: nyílászáró (technical term)
    Coordinate term: ajtó
    • 2012, Mária Sz. Pőrdy, “Facsuka”, in Rigó árnyékágon[1]:
      A pici ablakot sűrű függöny takarta, mögötte soha nem lehetett látni mozgást.
      Thick curtains covered the small window, there was never any movement behind them.
  2. teller window, ticket window (windowed part of a counter where transactions are made in a bank, post office, etc.)
    • 1991, “Postai szolgáltatások anno '91”, in Tolnai Népújság[2], volume 2, number 30:
      Ennél az ablaknál egy férfi áll, takarékkönyvét benyújtva pénzt szeretne kivenni.
      A man is standing at the window, he wants to withdraw money from his savings book.
  3. (computing) program window (rectangular area on a computer screen displaying the output of a program)
    • 2010, Péter Gerő; György Seres, chapter 21, in Biztonságosan és magabiztosan[3], volume III:
      A felugró ablakban navigáljon a megfelelő képfájlhoz, és kattintson duplán.
      Navigate to the desired image file in the dialog window and double-click it.
  4. (figuratively) window (period of time when something can be done due to favorable circumstances)
    • 2003, Péter Spányi, “Fején az üstököst! – indul a Rosetta misszió”, in Meteor[4], volume 33, number 1:
      Az indítási ablak elég rövid, így nincs sok lehetőség esetleges halasztásra.
      The launch window is quite short, so there is little opportunity for any delays.
  5. window (rectangular cutout on the front of an envelope allowing the recipient's address to show through)
    • 1938, “Továbbra is használhatók az ablakos borítékok”, in Prágai Magyar Hírlap[5], volume 17, number 192:
      Az ablak nem lehet a boríték felső részén.
      The window cannot be in the upper half of the envelope.
  6. (historical, informal) exit permit issued under the Soviet regime in the form of a passport stamp valid for one trip
    • 1978, “Mire kell ügyelnünk a külföldi utazásnál?”, in Dunántúli Napló[6], volume 35, number 166:
      Érvényes útlevél, érvényes ablak hiányában senki sem hagyhatja el az országot.
      No one may leave the country without a valid passport and a valid exit permit.

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative ablak ablakok
accusative ablakot ablakokat
dative ablaknak ablakoknak
instrumental ablakkal ablakokkal
causal-final ablakért ablakokért
translative ablakká ablakokká
terminative ablakig ablakokig
essive-formal ablakként ablakokként
essive-modal
inessive ablakban ablakokban
superessive ablakon ablakokon
adessive ablaknál ablakoknál
illative ablakba ablakokba
sublative ablakra ablakokra
allative ablakhoz ablakokhoz
elative ablakból ablakokból
delative ablakról ablakokról
ablative ablaktól ablakoktól
non-attributive
possessive - singular
ablaké ablakoké
non-attributive
possessive - plural
ablakéi ablakokéi
Possessive forms of ablak
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. ablakom ablakaim
2nd person sing. ablakod ablakaid
3rd person sing. ablaka ablakai
1st person plural ablakunk ablakaink
2nd person plural ablakotok ablakaitok
3rd person plural ablakuk ablakaik

Derived terms[edit]

Compound words
Expressions

References[edit]

  1. ^ Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN

Further reading[edit]

  • ablak in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’An Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.