apparátus

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search
See also: apparatus

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From Latin apparatus[1] with +‎ -átus ending.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɒpːɒraːtuʃ]
  • Hyphenation: ap‧pa‧rá‧tus

Noun[edit]

apparátus (plural apparátusok)

  1. apparatus

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative apparátus apparátusok
accusative apparátust apparátusokat
dative apparátusnak apparátusoknak
instrumental apparátussal apparátusokkal
causal-final apparátusért apparátusokért
translative apparátussá apparátusokká
terminative apparátusig apparátusokig
essive-formal apparátusként apparátusokként
essive-modal
inessive apparátusban apparátusokban
superessive apparátuson apparátusokon
adessive apparátusnál apparátusoknál
illative apparátusba apparátusokba
sublative apparátusra apparátusokra
allative apparátushoz apparátusokhoz
elative apparátusból apparátusokból
delative apparátusról apparátusokról
ablative apparátustól apparátusoktól
Possessive forms of apparátus
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. apparátusom apparátusaim
2nd person sing. apparátusod apparátusaid
3rd person sing. apparátusa apparátusai
1st person plural apparátusunk apparátusaink
2nd person plural apparátusotok apparátusaitok
3rd person plural apparátusuk apparátusaik

References[edit]