berkélium

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search
See also: berkelium

French[edit]

French Wikipedia has an article on:

Wikipedia fr

Pronunciation[edit]

Noun[edit]

berkélium m ‎(uncountable)

  1. berkelium

Hungarian[edit]

Hungarian Wikipedia has an article on:

Wikipedia hu

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈbɛrkeːliʲum]
  • Hyphenation: ber‧ké‧li‧um

Noun[edit]

berkélium ‎(plural berkéliumok)

  1. berkelium (transuranic chemical element)

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative berkélium berkéliumok
accusative berkéliumot berkéliumokat
dative berkéliumnak berkéliumoknak
instrumental berkéliummal berkéliumokkal
causal-final berkéliumért berkéliumokért
translative berkéliummá berkéliumokká
terminative berkéliumig berkéliumokig
essive-formal berkéliumként berkéliumokként
essive-modal
inessive berkéliumban berkéliumokban
superessive berkéliumon berkéliumokon
adessive berkéliumnál berkéliumoknál
illative berkéliumba berkéliumokba
sublative berkéliumra berkéliumokra
allative berkéliumhoz berkéliumokhoz
elative berkéliumból berkéliumokból
delative berkéliumról berkéliumokról
ablative berkéliumtól berkéliumoktól
Possessive forms of berkélium
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. berkéliumom berkéliumaim
2nd person sing. berkéliumod berkéliumaid
3rd person sing. berkéliuma berkéliumai
1st person plural berkéliumunk berkéliumaink
2nd person plural berkéliumotok berkéliumaitok
3rd person plural berkéliumuk berkéliumaik

Slovak[edit]

Chemical element
Bk Previous: curium (Cm)
Next: kalifornium (Cf)

Noun[edit]

berkélium n ‎(genitive singular berkélia, declension pattern of mesto)

  1. berkelium (element)

External links[edit]