cédula

From Wiktionary, the free dictionary
Archived revision by WingerBot (talk | contribs) as of 02:14, 14 October 2019.
Jump to navigation Jump to search
See also: cedula

Hungarian

Etymology

Borrowed from Medieval Latin cedula.[1][2]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈt͡seːdulɒ]
  • Hyphenation: cé‧du‧la

Noun

cédula (plural cédulák)

  1. a small slip of paper
    Synonym: papírlap

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative cédula cédulák
accusative cédulát cédulákat
dative cédulának céduláknak
instrumental cédulával cédulákkal
causal-final céduláért cédulákért
translative cédulává cédulákká
terminative céduláig cédulákig
essive-formal cédulaként cédulákként
essive-modal — —
inessive cédulában cédulákban
superessive cédulán cédulákon
adessive cédulánál céduláknál
illative cédulába cédulákba
sublative cédulára cédulákra
allative cédulához cédulákhoz
elative cédulából cédulákból
delative céduláról cédulákról
ablative cédulától céduláktól
non-attributive
possessive - singular 		céduláé céduláké
non-attributive
possessive - plural 		céduláéi cédulákéi
Possessive forms of cédula
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. cédulám céduláim
2nd person sing. cédulád céduláid
3rd person sing. cédulája cédulái
1st person plural cédulánk céduláink
2nd person plural cédulátok céduláitok
3rd person plural cédulájuk céduláik

Derived terms

Compound words

References

  1. ^ cédula in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)
  2. ^ cédula in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN

Further reading

  • cédula in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (“An Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • cédula in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)

Portuguese

Noun

cédula f (plural cédulas)

  1. banknote (piece of paper currency)

Spanish

Etymology

From Latin schedula, diminutive form of scheda.

Pronunciation

  • IPA(key): (Spain) /ˈθedula/ [ˈθe.ð̞u.la]
  • IPA(key): (Latin America, Philippines) /ˈsedula/ [ˈse.ð̞u.la]

Noun

cédula f (plural cédulas)

  1. license
  2. (finance) warrant, option
Retrieved from "https://en.wiktionary.org/w/index.php?title=cédula&oldid=55192245"