cimpa

Hungarian

Etymology

Of unknown origin.^[1] First attested in 1288. Probably related too cimpora (“nosewing”), cembő (“pendant (dialectal)”), cimpók (“tip of the nose”), csembő, csömbő (“nosewing; ear lobe”).^[2]

Pronunciation

IPA^(key): [ˈt͡simpɒ]
Hyphenation: cim‧pa
Rhymes: -pɒ

Noun

cimpa (plural cimpák)

any of certain winglike cartilaginous or flashy portions of human or animal body parts, especially:
1. ear lobe
  Synonym: fülcimpa
2. nosewing
  Synonym: orrcimpa
  - 1987, “Első könyv. A lyukas lepedő”, in Salman Rushdie, translated by Mihály Falvay, Az éjfél gyermekei, Budapest: Európa Könyvkiadó, →ISBN, page 16; translation of Midnight's Children, London: Jonathan Cape, 1981:
    A nagyapám orra: öblös cimpák, hajlékonyak, mint a táncosok. Közöttük tornyosul az orr diadalmas íve, elébb fölfelé görbülve, aztán le és visszafelé, a felső ajkához, egy lendületes és – pillanatnyilag – vörös hegyű kanyarral.
    [original: My grandfather’s nose: nostrils flaring, curvaceous as dancers. Between them swells the nose’s triumphal arch, first up and out, then down and under, sweeping in to his upper lip with a superb and at present red-tipped flick.]

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	cimpa	cimpák
accusative	cimpát	cimpákat
dative	cimpának	cimpáknak
instrumental	cimpával	cimpákkal
causal-final	cimpáért	cimpákért
translative	cimpává	cimpákká
terminative	cimpáig	cimpákig
essive-formal	cimpaként	cimpákként
essive-modal	—	—
inessive	cimpában	cimpákban
superessive	cimpán	cimpákon
adessive	cimpánál	cimpáknál
illative	cimpába	cimpákba
sublative	cimpára	cimpákra
allative	cimpához	cimpákhoz
elative	cimpából	cimpákból
delative	cimpáról	cimpákról
ablative	cimpától	cimpáktól
non-attributive possessive – singular	cimpáé	cimpáké
non-attributive possessive – plural	cimpáéi	cimpákéi

Possessive forms of *cimpa*
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	cimpám	cimpáim
2nd person sing.	cimpád	cimpáid
3rd person sing.	cimpája	cimpái
1st person plural	cimpánk	cimpáink
2nd person plural	cimpátok	cimpáitok
3rd person plural	cimpájuk	cimpáik

Derived terms

Compound words

References

^ cimpa in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
^ cimpa in Károly Gerstner, editor, Új magyar etimológiai szótár [New Etymological Dictionary of Hungarian] (ÚESz.), Online edition (beta version), Budapest: MTA Research Institute for Linguistics / Hungarian Research Centre for Linguistics, 2011–2025.