képző

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

From képez (to form; to train) +‎ (present-participle suffix).

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈkeːbzøː]
  • Hyphenation: kép‧ző
  • Rhymes: -zøː

Participle

[edit]

képző

  1. present participle of képez:
    Synonym: képező
    1. training, instructive, educational
      Synonym: oktatási

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative képző képzők
accusative képzőt képzőket
dative képzőnek képzőknek
instrumental képzővel képzőkkel
causal-final képzőért képzőkért
translative képzővé képzőkké
terminative képzőig képzőkig
essive-formal képzőként képzőkként
essive-modal
inessive képzőben képzőkben
superessive képzőn képzőkön
adessive képzőnél képzőknél
illative képzőbe képzőkbe
sublative képzőre képzőkre
allative képzőhöz képzőkhöz
elative képzőből képzőkből
delative képzőről képzőkről
ablative képzőtől képzőktől
non-attributive
possessive - singular
képzőé képzőké
non-attributive
possessive - plural
képzőéi képzőkéi

Derived terms

[edit]
Compound words

Noun

[edit]

képző (plural képzők)

  1. Ellipsis of tanítóképző (teacher's training college or school).
  2. (grammar, linguistic morphology) derivational suffix/​affix/​termination, which creates a new lemma (rather than forming an element of the declension/​conjugation paradigm of the word, as the other two types do)
    Hypernym: toldalék
    Coordinate terms: jel, rag

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative képző képzők
accusative képzőt képzőket
dative képzőnek képzőknek
instrumental képzővel képzőkkel
causal-final képzőért képzőkért
translative képzővé képzőkké
terminative képzőig képzőkig
essive-formal képzőként képzőkként
essive-modal
inessive képzőben képzőkben
superessive képzőn képzőkön
adessive képzőnél képzőknél
illative képzőbe képzőkbe
sublative képzőre képzőkre
allative képzőhöz képzőkhöz
elative képzőből képzőkből
delative képzőről képzőkről
ablative képzőtől képzőktől
non-attributive
possessive - singular
képzőé képzőké
non-attributive
possessive - plural
képzőéi képzőkéi
Possessive forms of képző
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. képzőm képzőim
2nd person sing. képződ képzőid
3rd person sing. képzője képzői
1st person plural képzőnk képzőink
2nd person plural képzőtök képzőitek
3rd person plural képzőjük képzőik

Derived terms

[edit]
Compound words

Further reading

[edit]
  • képző in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN