kétes

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

két +‎ -es

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈkeːtɛʃ]
  • Hyphenation: ké‧tes
  • Rhymes: -ɛʃ

Adjective[edit]

kétes (comparative kétesebb, superlative legkétesebb)

  1. dubious, suspicious, questionable, doubtful, fishy, shady

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative kétes kétesek
accusative kéteset kéteseket
dative kétesnek kéteseknek
instrumental kétessel kétesekkel
causal-final kétesért kétesekért
translative kétessé kétesekké
terminative kétesig kétesekig
essive-formal kétesként kétesekként
essive-modal
inessive kétesben kétesekben
superessive kétesen kéteseken
adessive kétesnél kéteseknél
illative kétesbe kétesekbe
sublative kétesre kétesekre
allative kéteshez kétesekhez
elative kétesből kétesekből
delative kétesről kétesekről
ablative kétestől kétesektől
non-attributive
possessive - singular
kétesé kéteseké
non-attributive
possessive - plural
kéteséi kétesekéi

Further reading[edit]