méreg

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

Of debated origin. Either:[1]

  1. Borrowed from Alanic. Compare Ossetian марг (marg, “poison”).[2] Further akin to Persian مرگ (marg, “death”).
  2. From Proto-Finno-Ugric *mirkkɜ (“poison”). Compare Finnish myrkky (“poison”), but this is problematic.[3]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈmeːrɛɡ]
  • Hyphenation: mé‧reg
  • Rhymes: -ɛɡ

Noun[edit]

méreg (plural mérgek)

  1. poison, venom, toxin
    Synonym: (literally, ‘toxic material’, only if distinction is needed from the other sense) méreganyag
  2. (somewhat informal) anger, wrath
    Synonyms: harag, düh, bosszúság
    • 1651, Miklós Zrínyi, Szigeti veszedelem[1] (The Siege of Sziget),[2] Franklin (1901), canto 15, stanza 85, translated by László Kőrössy:
      Igy tészen Delimán és nagy sebességgel / Bánra rugaszkodik, teli sok méreggel. / Ráveti dárdáját hatalmas erővel, / Itéli, hogy nagy bánt lefekteti evvel.
      Thus does Deliman, and with incredible swiftness / Leaps at the bán, filled with much venom, / Heaves spear at him with mighty strength, / Expects that the great bán will thus die.

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative méreg mérgek
accusative mérget mérgeket
dative méregnek mérgeknek
instrumental méreggel mérgekkel
causal-final méregért mérgekért
translative méreggé mérgekké
terminative méregig mérgekig
essive-formal méregként mérgekként
essive-modal — —
inessive méregben mérgekben
superessive mérgen mérgeken
adessive méregnél mérgeknél
illative méregbe mérgekbe
sublative méregre mérgekre
allative méreghez mérgekhez
elative méregből mérgekből
delative méregről mérgekről
ablative méregtől mérgektől
non-attributive
possessive - singular 		méregé mérgeké
non-attributive
possessive - plural 		méregéi mérgekéi
Possessive forms of méreg
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. mérgem mérgeim
2nd person sing. mérged mérgeid
3rd person sing. mérge mérgei
1st person plural mérgünk mérgeink
2nd person plural mérgetek mérgeitek
3rd person plural mérgük mérgeik

Derived terms[edit]

Compound words with this term at the beginning
Compound words with this term at the end
Expressions

References[edit]

  1. ^ méreg in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)
  2. ^ Benkő, Loránd, ed. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I–IV. (“The Historical-Etymological Dictionary of the Hungarian Language”). Budapest: Akadémiai, 1967–1984. →ISBN. Vol. 1: A–Gy (1967), vol. 2: H–O (1970), vol. 3: Ö–Zs (1976), vol. 4: index (1984). – German edition published as Benkő L., editor (1993–1997), “méreg”, in Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen I–III [The Etymological Dictionary of Hungarian] (in German), Vol. 1: A–kop (1993), vol. 2: Kor–zs (1995), vol. 3: index (1997), Budapest: Akadémiai Kiadó, →ISBN
  3. ^ Entry #547 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Hungarian Research Centre for Linguistics.

Further reading[edit]

  • méreg in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
Retrieved from "https://en.wiktionary.org/w/index.php?title=méreg&oldid=78112665"