megbízott
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Verb
[edit]megbízott
Participle
[edit]megbízott
- past participle of megbíz
Adjective
[edit]megbízott (not comparable)
- acting, temporary (temporarily assuming the duties or authority of another person when they are unable to do their job)
Declension
[edit]| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | megbízott | megbízottak |
| accusative | megbízottat | megbízottakat |
| dative | megbízottnak | megbízottaknak |
| instrumental | megbízottal | megbízottakkal |
| causal-final | megbízottért | megbízottakért |
| translative | megbízottá | megbízottakká |
| terminative | megbízottig | megbízottakig |
| essive-formal | megbízottként | megbízottakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | megbízottban | megbízottakban |
| superessive | megbízotton | megbízottakon |
| adessive | megbízottnál | megbízottaknál |
| illative | megbízottba | megbízottakba |
| sublative | megbízottra | megbízottakra |
| allative | megbízotthoz | megbízottakhoz |
| elative | megbízottból | megbízottakból |
| delative | megbízottról | megbízottakról |
| ablative | megbízottól | megbízottaktól |
| non-attributive possessive – singular |
megbízotté | megbízottaké |
| non-attributive possessive – plural |
megbízottéi | megbízottakéi |
Noun
[edit]megbízott (plural megbízottak)
- agent, deputy, trustee, representative (someone entrusted to do the business of another)
- contractor (a person hired to do a job on a business contract, as opposed to a permanent employee)
Declension
[edit]| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | megbízott | megbízottak |
| accusative | megbízottat | megbízottakat |
| dative | megbízottnak | megbízottaknak |
| instrumental | megbízottal | megbízottakkal |
| causal-final | megbízottért | megbízottakért |
| translative | megbízottá | megbízottakká |
| terminative | megbízottig | megbízottakig |
| essive-formal | megbízottként | megbízottakként |
| essive-modal | megbízottul | — |
| inessive | megbízottban | megbízottakban |
| superessive | megbízotton | megbízottakon |
| adessive | megbízottnál | megbízottaknál |
| illative | megbízottba | megbízottakba |
| sublative | megbízottra | megbízottakra |
| allative | megbízotthoz | megbízottakhoz |
| elative | megbízottból | megbízottakból |
| delative | megbízottról | megbízottakról |
| ablative | megbízottól | megbízottaktól |
| non-attributive possessive – singular |
megbízotté | megbízottaké |
| non-attributive possessive – plural |
megbízottéi | megbízottakéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | megbízottam | megbízottjaim |
| 2nd person sing. | megbízottad | megbízottjaid |
| 3rd person sing. | megbízottja | megbízottjai |
| 1st person plural | megbízottunk | megbízottjaink |
| 2nd person plural | megbízottatok | megbízottjaitok |
| 3rd person plural | megbízottjuk | megbízottjaik |
Derived terms
[edit]- mb. (abbreviation)
Further reading
[edit]- megbízott in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.