mesterképzés

Hungarian

Etymology

mester (“master”) +‎ képzés (“training, education”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmɛʃtɛrkeːbzeːʃ]
• Hyphenation: mes‧ter‧kép‧zés
• Rhymes: -eːʃ

Noun

mesterképzés (plural mesterképzések)

1. (education) graduate program, master's program
2. (archaic) vocational training (a training in a craft toward becoming a master craftsman while going through the apprentice-journeyman-master phases)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	mesterképzés	mesterképzések
accusative	mesterképzést	mesterképzéseket
dative	mesterképzésnek	mesterképzéseknek
instrumental	mesterképzéssel	mesterképzésekkel
causal-final	mesterképzésért	mesterképzésekért
translative	mesterképzéssé	mesterképzésekké
terminative	mesterképzésig	mesterképzésekig
essive-formal	mesterképzésként	mesterképzésekként
essive-modal	—	—
inessive	mesterképzésben	mesterképzésekben
superessive	mesterképzésen	mesterképzéseken
adessive	mesterképzésnél	mesterképzéseknél
illative	mesterképzésbe	mesterképzésekbe
sublative	mesterképzésre	mesterképzésekre
allative	mesterképzéshez	mesterképzésekhez
elative	mesterképzésből	mesterképzésekből
delative	mesterképzésről	mesterképzésekről
ablative	mesterképzéstől	mesterképzésektől
non-attributive possessive - singular	mesterképzésé	mesterképzéseké
non-attributive possessive - plural	mesterképzéséi	mesterképzésekéi

Possessive forms of mesterképzés
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	mesterképzésem	mesterképzéseim
2nd person sing.	mesterképzésed	mesterképzéseid
3rd person sing.	mesterképzése	mesterképzései
1st person plural	mesterképzésünk	mesterképzéseink
2nd person plural	mesterképzésetek	mesterképzéseitek
3rd person plural	mesterképzésük	mesterképzéseik