névmás

Hungarian

Etymology

From név (“name; noun”) +‎ más (“another thing, something else”). Calque of Latin pronomen. Compare the formation of English pronoun.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈneːvmaːʃ]
• Hyphenation: név‧más
• Rhymes: -aːʃ

Noun

névmás (plural névmások)

1. (grammar) pronoun

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	névmás	névmások
accusative	névmást	névmásokat
dative	névmásnak	névmásoknak
instrumental	névmással	névmásokkal
causal-final	névmásért	névmásokért
translative	névmássá	névmásokká
terminative	névmásig	névmásokig
essive-formal	névmásként	névmásokként
essive-modal	—	—
inessive	névmásban	névmásokban
superessive	névmáson	névmásokon
adessive	névmásnál	névmásoknál
illative	névmásba	névmásokba
sublative	névmásra	névmásokra
allative	névmáshoz	névmásokhoz
elative	névmásból	névmásokból
delative	névmásról	névmásokról
ablative	névmástól	névmásoktól
non-attributive possessive - singular	névmásé	névmásoké
non-attributive possessive - plural	névmáséi	névmásokéi

Possessive forms of névmás
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	névmásom	névmásaim
2nd person sing.	névmásod	névmásaid
3rd person sing.	névmása	névmásai
1st person plural	névmásunk	névmásaink
2nd person plural	névmásotok	névmásaitok
3rd person plural	névmásuk	névmásaik

Derived terms

• névmási

Expressions

• általános névmás
• birtokos névmás
• határozatlan névmás
• kérdő névmás
• kölcsönös névmás
• mutató névmás
• személyes névmás
• visszaható névmás
• vonatkozó névmás

 

See also

• (parts of speech) szófaj; főnév, határozószó, indulatszó, ige, igekötő, igenév, indulatszó, kötőszó, melléknév, módosítószó, mondatszó, névelő, névmás, névutó, partikula, segédige, számnév, tagadószó, viszonyszó ^{(Category: hu:Parts of speech)}

Further reading

• névmás in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN