melléknév

Hungarian

Etymology

mellék (“supplementary, secondary”) +‎ név (“noun”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmɛlːeːkneːv]

• Audio

  (file)

• Hyphenation: mel‧lék‧név
• Rhymes: -eːv

Noun

melléknév (plural melléknevek)

1. (grammar) adjective
2. (rare) nickname (an invented name for a person used instead of the actual name, often based on some noteworthy characteristic)
3. (archaic) given name (19th century)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	melléknév	melléknevek
accusative	melléknevet	mellékneveket
dative	melléknévnek	mellékneveknek
instrumental	melléknévvel	melléknevekkel
causal-final	melléknévért	melléknevekért
translative	melléknévvé	melléknevekké
terminative	melléknévig	melléknevekig
essive-formal	melléknévként	melléknevekként
essive-modal	—	—
inessive	melléknévben	melléknevekben
superessive	melléknéven	mellékneveken
adessive	melléknévnél	mellékneveknél
illative	melléknévbe	melléknevekbe
sublative	melléknévre	melléknevekre
allative	melléknévhez	melléknevekhez
elative	melléknévből	melléknevekből
delative	melléknévről	melléknevekről
ablative	melléknévtől	melléknevektől
non-attributive possessive - singular	melléknévé	mellékneveké
non-attributive possessive - plural	melléknévéi	melléknevekéi

Possessive forms of melléknév
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	melléknevem	mellékneveim
2nd person sing.	mellékneved	mellékneveid
3rd person sing.	mellékneve	melléknevei
1st person plural	melléknevünk	mellékneveink
2nd person plural	melléknevetek	mellékneveitek
3rd person plural	melléknevük	mellékneveik

Derived terms

• melléknévi

 

Compound words

• melléknévragozás
• névutómelléknév

 

Expressions

• melléknévi igenév

 

See also

• (parts of speech) szófaj; főnév, határozószó, indulatszó, ige, igekötő, igenév, indulatszó, kötőszó, melléknév, módosítószó, mondatszó, névelő, névmás, névutó, partikula, segédige, számnév, tagadószó, viszonyszó ^{(Category: hu:Parts of speech)}

Further reading

• melléknév in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN