melléknév

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

mellék +‎ név

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈmɛlːeːkneːv]
  • Hyphenation: mel‧lék‧név

Noun[edit]

melléknév (plural melléknevek)

  1. (grammar) adjective

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative melléknév melléknevek
accusative melléknevet mellékneveket
dative melléknévnek mellékneveknek
instrumental melléknévvel melléknevekkel
causal-final melléknévért melléknevekért
translative melléknévvé melléknevekké
terminative melléknévig melléknevekig
essive-formal melléknévként melléknevekként
essive-modal
inessive melléknévben melléknevekben
superessive melléknéven mellékneveken
adessive melléknévnél mellékneveknél
illative melléknévbe melléknevekbe
sublative melléknévre melléknevekre
allative melléknévhez melléknevekhez
elative melléknévből melléknevekből
delative melléknévről melléknevekről
ablative melléknévtől melléknevektől
Possessive forms of melléknév
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. melléknevem mellékneveim
2nd person sing. mellékneved mellékneveid
3rd person sing. mellékneve melléknevei
1st person plural melléknevünk mellékneveink
2nd person plural melléknevetek mellékneveitek
3rd person plural melléknevük mellékneveik

Derived terms[edit]