rém

See also: rem, REM, R.E.M., and rëm

Hungarian

Etymology

Back-formation from rémül (“to be struck with panic”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈreːm]

Noun

rém (plural rémek)

1. spook, ghast (a scary, repulsive, hostile specter or phantom)
2. (figuratively) specter (a threatening mental image)

   a háború réme ― the specter of war

3. menace, terror (a bothersome person who frightens others)

   A kisfiú az óvoda réme. ― The little boy is the terror of the nursery school.

4. (colloquial, adverbial usage) very, really, awfully, extremely, terribly

   rém okos ― very smart

   Rém boldog vagyok, hogy visszajöttél. ― I'm terribly glad you're back.

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	rém	rémek
accusative	rémet	rémeket
dative	rémnek	rémeknek
instrumental	rémmel	rémekkel
causal-final	rémért	rémekért
translative	rémmé	rémekké
terminative	rémig	rémekig
essive-formal	rémként	rémekként
essive-modal	—	—
inessive	rémben	rémekben
superessive	rémen	rémeken
adessive	rémnél	rémeknél
illative	rémbe	rémekbe
sublative	rémre	rémekre
allative	rémhez	rémekhez
elative	rémből	rémekből
delative	rémről	rémekről
ablative	rémtől	rémektől

Possessive forms of rém
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	rémem	rémeim
2nd person sing.	rémed	rémeid
3rd person sing.	réme	rémei
1st person plural	rémünk	rémeink
2nd person plural	rémetek	rémeitek
3rd person plural	rémük	rémeik

Derived terms

• rémes
• rémség

Compound words

• agyrém
• bányarém
• rémálom
• rémdráma

• rémhír
• rémhistória
• rémkép
• rémlátás

• rémlátomás
• rémmese
• rémnovella
• rémregény

• rémtett
• rémtörténet
• rémuralom

Expressions

• rémeket lát