rettenetes

Hungarian

Etymology

rettenet +‎ -es (adjective-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈrɛtːɛnɛtɛʃ]
• Hyphenation: ret‧te‧ne‧tes
• Rhymes: -ɛʃ

Adjective

rettenetes (comparative rettenetesebb, superlative legrettenetesebb)

1. terrible

   Synonym: szörnyű

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	rettenetes	rettenetesek
accusative	retteneteset	retteneteseket
dative	rettenetesnek	retteneteseknek
instrumental	rettenetessel	rettenetesekkel
causal-final	rettenetesért	rettenetesekért
translative	rettenetessé	rettenetesekké
terminative	rettenetesig	rettenetesekig
essive-formal	rettenetesként	rettenetesekként
essive-modal	—	—
inessive	rettenetesben	rettenetesekben
superessive	rettenetesen	retteneteseken
adessive	rettenetesnél	retteneteseknél
illative	rettenetesbe	rettenetesekbe
sublative	rettenetesre	rettenetesekre
allative	retteneteshez	rettenetesekhez
elative	rettenetesből	rettenetesekből
delative	rettenetesről	rettenetesekről
ablative	rettenetestől	rettenetesektől
non-attributive possessive - singular	rettenetesé	retteneteseké
non-attributive possessive - plural	retteneteséi	rettenetesekéi

Derived terms

• rettenetesen
• rettenetesség

 

Adverb

rettenetes (not comparable)

1. Synonym of rettenetesen (“terribly”)

Synonyms

• (negative intensifier adjectives also used as adverbs) átkozott(ul), borzalmas(an), borzasztó(an), eszméletlen(ül), irgalmatlan(ul), irtózatos(an), iszonyatos(an), iszonyú(an), kegyetlen(ül), őrült(en), pokoli(an), rettenetes(en), rettentő(en), szörnyű(en)

Further reading

• rettenetes in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN