szünet
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian[edit]
Etymology[edit]
From szűnik (“to cease”) + -et (noun-forming suffix).[1][2]
Pronunciation[edit]
Noun[edit]
szünet (plural szünetek)
- pause, break (temporary stop, rest or cease in activity)
- 1972, “Ki kopog, mi kopog?”, in Délmagyarország[1], volume 62, number 157:
- Háromszor koppintott, majd egy kis szünet után újra háromszor.
- There were three knocks, and then after a short pause, another three.
- recess (short time off in between school classes, during court trials and parliamentary meetings)
- 1942, Andor Garami, chapter 3, in Főtárgyalás[2]:
- Most tíz perces szünetet tartunk s utána megkezdjük a tanúk kihallgatását.
- We're going to take a ten-minute recess now, and afterwards we'll start the hearing of witnesses.
- intermission (break between two parts of a performance, such as at a concert or play)
- 1927, László Németh, “Pirandello színpada”, in Napkelet[3], volume 5, number 11:
- A második felvonás utáni szünetben kitör a botrány, úgyhogy a darabot nem lehet folytatni.
- A scandal breaks out in the intermission after the second act, and the play cannot be resumed.
- vacation, break (period during which schools, theaters or other institutions are closed)
- 1933–1934, Lucius Havasi, Emőd Brunner, “Ifjúsági egyesületek”, in A Szent Benedek Gimnázium Értesítője[4], volume 11:
- A cserkészcsapat a nyári szünetben két táborban vett részt.
- The scout troop participated in two camps in the summer break.
- (music) rest (pause of a specified length in a piece of music)
- 2018, János Klotz, chapter 18, in Legyen a zene a tiéd![5]:
- Az ütem végére egynegyed szünetet iktattam be, hogy a dallam lendülete megváltozzon.
- I've inserted a quarter rest at the end of the bar to change the momentum of the melody.
- pause (button whose functions are pausing and resuming an electrical appliance)
Declension[edit]
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szünet | szünetek |
| accusative | szünetet | szüneteket |
| dative | szünetnek | szüneteknek |
| instrumental | szünettel | szünetekkel |
| causal-final | szünetért | szünetekért |
| translative | szünetté | szünetekké |
| terminative | szünetig | szünetekig |
| essive-formal | szünetként | szünetekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szünetben | szünetekben |
| superessive | szüneten | szüneteken |
| adessive | szünetnél | szüneteknél |
| illative | szünetbe | szünetekbe |
| sublative | szünetre | szünetekre |
| allative | szünethez | szünetekhez |
| elative | szünetből | szünetekből |
| delative | szünetről | szünetekről |
| ablative | szünettől | szünetektől |
| non-attributive possessive - singular |
szüneté | szüneteké |
| non-attributive possessive - plural |
szünetéi | szünetekéi |
| Possessive forms of szünet | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | szünetem | szüneteim |
| 2nd person sing. | szüneted | szüneteid |
| 3rd person sing. | szünete | szünetei |
| 1st person plural | szünetünk | szüneteink |
| 2nd person plural | szünetetek | szüneteitek |
| 3rd person plural | szünetük | szüneteik |
Derived terms[edit]
Compound words
References[edit]
- ^ szünet in Gerstner, Károly (ed.). Új magyar etimológiai szótár. (’New Etymological Dictionary of Hungarian’). Beta version. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet / Magyar Nyelvtudományi Kutatóközpont, 2011–2022. (Research Institute for Linguistics, Hungary). Language abbreviations
- ^ szünet in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading[edit]
- szünet in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN