szimbólum

Hungarian

From Latin symbolum (“sign, mark”), from Ancient Greek σύμβολον (súmbolon, “token, watchword”), from συμβάλλω (sumbállō, “to throw together, correspond”), from σύν (sún, “together”) + βάλλω (bállō, “to throw”).

szimbólum (plural szimbólumok)

Inflection (stem in *-o-*, back harmony)
	singular	plural
nominative	szimbólum	szimbólumok
accusative	szimbólumot	szimbólumokat
dative	szimbólumnak	szimbólumoknak
instrumental	szimbólummal	szimbólumokkal
causal-final	szimbólumért	szimbólumokért
translative	szimbólummá	szimbólumokká
terminative	szimbólumig	szimbólumokig
essive-formal	szimbólumként	szimbólumokként
essive-modal	—	—
inessive	szimbólumban	szimbólumokban
superessive	szimbólumon	szimbólumokon
adessive	szimbólumnál	szimbólumoknál
illative	szimbólumba	szimbólumokba
sublative	szimbólumra	szimbólumokra
allative	szimbólumhoz	szimbólumokhoz
elative	szimbólumból	szimbólumokból
delative	szimbólumról	szimbólumokról
ablative	szimbólumtól	szimbólumoktól
non-attributive possessive – singular	szimbólumé	szimbólumoké
non-attributive possessive – plural	szimbóluméi	szimbólumokéi