szimbólum

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From Latin symbolum (sign, mark), from Ancient Greek σύμβολον (súmbolon, token, watchword), from συμβάλλω (sumbállō, to throw togheter, correspond), from σύν (sún, together) + βάλλω (bállō, to throw).

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈsimboːlum]
  • Hyphenation: szim‧bó‧lum

Noun[edit]

szimbólum (plural szimbólumok)

  1. symbol

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative szimbólum szimbólumok
accusative szimbólumot szimbólumokat
dative szimbólumnak szimbólumoknak
instrumental szimbólummal szimbólumokkal
causal-final szimbólumért szimbólumokért
translative szimbólummá szimbólumokká
terminative szimbólumig szimbólumokig
essive-formal szimbólumként szimbólumokként
essive-modal
inessive szimbólumban szimbólumokban
superessive szimbólumon szimbólumokon
adessive szimbólumnál szimbólumoknál
illative szimbólumba szimbólumokba
sublative szimbólumra szimbólumokra
allative szimbólumhoz szimbólumokhoz
elative szimbólumból szimbólumokból
delative szimbólumról szimbólumokról
ablative szimbólumtól szimbólumoktól
Possessive forms of szimbólum
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szimbólumom szimbólumaim
2nd person sing. szimbólumod szimbólumaid
3rd person sing. szimbóluma szimbólumai
1st person plural szimbólumunk szimbólumaink
2nd person plural szimbólumotok szimbólumaitok
3rd person plural szimbólumuk szimbólumaik

Derived terms[edit]

Related terms[edit]