tő

See also: Appendix:Variations of "to"

Hungarian

Etymology

From Proto-Finno-Ugric *tüŋe. Cognates include Estonian tüvi, Finnish tyvi, Eastern Mari тӱҥ (tüŋ), Komi-Zyrian дин (ďin).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈtøː]

• Audio

  (file)

• Rhymes: -tøː

Noun

tő (plural tövek)

1. (of plants) stem (plant), foot, stump (tree)
2. (grammar) stem
3. (of hair) root
4. (mathematics) radix

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	tő	tövek
accusative	tövet	töveket
dative	tőnek	töveknek
instrumental	tővel	tövekkel
causal-final	tőért	tövekért
translative	tővé	tövekké
terminative	tőig	tövekig
essive-formal	tőként	tövekként
essive-modal	—	—
inessive	tőben	tövekben
superessive	tövön	töveken
adessive	tőnél	töveknél
illative	tőbe	tövekbe
sublative	tőre	tövekre
allative	tőhöz	tövekhez
elative	tőből	tövekből
delative	tőről	tövekről
ablative	tőtől	tövektől
non-attributive possessive - singular	tőé	töveké
non-attributive possessive - plural	tőéi	tövekéi

Possessive forms of tő
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	tövem	töveim
2nd person sing.	töved	töveid
3rd person sing.	töve	tövei
1st person plural	tövünk	töveink
2nd person plural	tövetek	töveitek
3rd person plural	tövük	töveik

Derived terms

• töves
• tövű

 

Compound words

• fültő
• kéztő
• lábtő
• nadálytő
• szótő
• tőrőlmetszett
• tőszám

 

Further reading

• (stem etc.): tő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• ([obsolete] alternative form of tű): tő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN