talál

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: tálal

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From Proto-Uralic *tole- + -ál (frequentative suffix). Cognates include Finnish tulla.[1]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈtɒlaːl]
  • (file)
  • Hyphenation: ta‧lál

Verb[edit]

talál

  1. (transitive) to find, come across (encounter or discover by accident)
    Synonyms: rátalál, rábukkan, belebotlik
  2. (transitive) to find (encounter or discover something being searched for)
    Synonym: megtalál
    • 1980, Jules Verne; Zoltán Majtényi (translator), chapter 5, in A rejtelmes sziget[1]:
      Pencroff erős dohányos volt, és ezért a gyufásdoboz sohasem hiányzott a mellényzsebéből. Most azonban nem találta. Átkutatta nadrágja zsebeit is, de legnagyobb elképedésére ott sem akadt rá.
      (please add an English translation of this quote)
  3. (transitive) to hit (manage to touch, strike, shoot etc. in the right place)
  4. (transitive) to find (decide that, form the opinion that)

Conjugation[edit]

Derived terms[edit]

(With verbal prefixes):

(Expressions):

References[edit]

  1. ^ Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN