találat

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

talál +‎ -at

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈtɒlaːlɒt]
  • Hyphenation: ta‧lá‧lat
  • Rhymes: -ɒt

Noun[edit]

találat (plural találatok)

  1. hit, match

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative találat találatok
accusative találatot találatokat
dative találatnak találatoknak
instrumental találattal találatokkal
causal-final találatért találatokért
translative találattá találatokká
terminative találatig találatokig
essive-formal találatként találatokként
essive-modal
inessive találatban találatokban
superessive találaton találatokon
adessive találatnál találatoknál
illative találatba találatokba
sublative találatra találatokra
allative találathoz találatokhoz
elative találatból találatokból
delative találatról találatokról
ablative találattól találatoktól
non-attributive
possessive - singular
találaté találatoké
non-attributive
possessive - plural
találatéi találatokéi
Possessive forms of találat
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. találatom találataim
2nd person sing. találatod találataid
3rd person sing. találata találatai
1st person plural találatunk találataink
2nd person plural találatotok találataitok
3rd person plural találatuk találataik

Further reading[edit]