telek

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈtɛlɛk]
  • Hyphenation: te‧lek

Etymology 1[edit]

The etymology is disputed. It has been derived in at least three ways:

Noun[edit]

telek (plural telkek)

  1. lot (US), parcel (of land), plot, piece of ground (an area or land used for building on or planting on)
Declension[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative telek telkek
accusative telket telkeket
dative teleknek telkeknek
instrumental telekkel telkekkel
causal-final telekért telkekért
translative telekké telkekké
terminative telekig telkekig
essive-formal telekként telkekként
essive-modal
inessive telekben telkekben
superessive telken telkeken
adessive teleknél telkeknél
illative telekbe telkekbe
sublative telekre telkekre
allative telekhez telkekhez
elative telekből telkekből
delative telekről telkekről
ablative telektől telkektől
non-attributive
possessive - singular
teleké telkeké
non-attributive
possessive - plural
telekéi telkekéi
Possessive forms of telek
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. telkem telkeim
2nd person sing. telked telkeid
3rd person sing. telke telkei
1st person plural telkünk telkeink
2nd person plural telketek telkeitek
3rd person plural telkük telkeik

Etymology 2[edit]

tél +‎ -ek

Noun[edit]

telek

  1. nominative plural of tél

References[edit]

  1. ^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN
  2. ^ Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
  3. ^ Róna-Tas, András and Árpád Berta. West Old Turkic: Turkic loanwords in Hungarian (Turcologica 84). Wiesbaden: Harrassowitz, 2011. →ISBN