termékeny

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

terem (to yield, produce) +‎ -ékeny (adjective-forming suffix denoting ability or tendency)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈtɛrmeːkɛɲ]
  • Hyphenation: ter‧mé‧keny

Adjective[edit]

termékeny (comparative termékenyebb, superlative legtermékenyebb)

  1. rich, fertile, productive, fruitful (capable of growing abundant crops)
    termékeny talajfertile soil
  2. fertile, fecund (capable of reproducing)
  3. productive, prolific, fertile (producing results or works in abundance)
    termékeny íróprolific writer
  4. (linguistics) productive (consistently applicable to any of an open set of words)
    termékeny képzőproductive suffix

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative termékeny termékenyek
accusative termékenyt termékenyeket
dative termékenynek termékenyeknek
instrumental termékennyel termékenyekkel
causal-final termékenyért termékenyekért
translative termékennyé termékenyekké
terminative termékenyig termékenyekig
essive-formal termékenyként termékenyekként
essive-modal
inessive termékenyben termékenyekben
superessive termékenyen termékenyeken
adessive termékenynél termékenyeknél
illative termékenybe termékenyekbe
sublative termékenyre termékenyekre
allative termékenyhez termékenyekhez
elative termékenyből termékenyekből
delative termékenyről termékenyekről
ablative termékenytől termékenyektől

Derived terms[edit]