tolerancia

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search
See also: tolerância and tolerància

Asturian[edit]

Etymology[edit]

From Latin tolerantia.

Noun[edit]

tolerancia f (plural tolerancies)

  1. tolerance

Antonyms[edit]

Related terms[edit]


Galician[edit]

Etymology[edit]

From Latin tolerantia.

Noun[edit]

tolerancia f (plural tolerancias)

  1. tolerance

Antonyms[edit]

Related terms[edit]


Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From Latin tolerantia[1] +‎ -ancia.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈtolɛrɒnt͡siʲɒ]
  • Hyphenation: to‧le‧ran‧cia

Noun[edit]

tolerancia (plural toleranciák)

  1. tolerance

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative tolerancia toleranciák
accusative toleranciát toleranciákat
dative toleranciának toleranciáknak
instrumental toleranciával toleranciákkal
causal-final toleranciáért toleranciákért
translative toleranciává toleranciákká
terminative toleranciáig toleranciákig
essive-formal toleranciaként toleranciákként
essive-modal
inessive toleranciában toleranciákban
superessive tolerancián toleranciákon
adessive toleranciánál toleranciáknál
illative toleranciába toleranciákba
sublative toleranciára toleranciákra
allative toleranciához toleranciákhoz
elative toleranciából toleranciákból
delative toleranciáról toleranciákról
ablative toleranciától toleranciáktól
Possessive forms of tolerancia
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. toleranciám toleranciáim
2nd person sing. toleranciád toleranciáid
3rd person sing. toleranciája toleranciái
1st person plural toleranciánk toleranciáink
2nd person plural toleranciátok toleranciáitok
3rd person plural toleranciájuk toleranciáik

References[edit]


Spanish[edit]

Etymology[edit]

From Latin tolerantia.

Noun[edit]

tolerancia f (plural tolerancias)

  1. tolerance

Related terms[edit]