könnyelmű

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

Contraction of könnyű + elmű (equivalent to present-day elméjű), from könnyű (light, unencumbered) +‎ elme (mind) +‎ (adjective-forming suffix). Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries. Calque of German leichtsinnig.[1]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈkøɲːɛlmyː]
  • Hyphenation: köny‧nyel‧mű
  • Rhymes: -myː

Adjective[edit]

könnyelmű (comparative könnyelműbb, superlative legkönnyelműbb)

  1. careless, reckless, improvident, light-minded, light-headed (person or manifestation)
    Synonyms: bohém, elővigyázatlan, felelőtlen, gondatlan, hanyag, hebehurgya, hűbelebalázs, komolytalan, léha, (colloquial) link, meggondolatlan, nemtörődöm, óvatlan, szeleburdi, szeles, vigyázatlan
    Antonyms: alapos, átgondolt, gondos, felelősségteljes, komoly, körültekintő, lelkiismeretes, megbízható, megfontolt, óvatos
  2. wasteful, lavish, spendthrift
    Synonyms: költekező, pazarló

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative könnyelmű könnyelműek
accusative könnyelműt könnyelműeket
dative könnyelműnek könnyelműeknek
instrumental könnyelművel könnyelműekkel
causal-final könnyelműért könnyelműekért
translative könnyelművé könnyelműekké
terminative könnyelműig könnyelműekig
essive-formal könnyelműként könnyelműekként
essive-modal
inessive könnyelműben könnyelműekben
superessive könnyelműn könnyelműeken
adessive könnyelműnél könnyelműeknél
illative könnyelműbe könnyelműekbe
sublative könnyelműre könnyelműekre
allative könnyelműhöz könnyelműekhez
elative könnyelműből könnyelműekből
delative könnyelműről könnyelműekről
ablative könnyelműtől könnyelműektől
non-attributive
possessive - singular
könnyelműé könnyelműeké
non-attributive
possessive - plural
könnyelműéi könnyelműekéi

Derived terms[edit]

References[edit]

  1. ^ könnyelmű in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading[edit]