levés

See also: leves and lèves

French

Verb

levés

1. masculine plural of the past participle of lever

Anagrams

• selve

---

Hungarian

Etymology

From the shared lev- stem of van (“to be”) and lesz (“to become”) +‎ -és.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈlɛveːʃ]
• Hyphenation: le‧vés

Noun

levés (plural levések)

1. (philosophy) becoming (into something: -vá/-vé)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	levés	levések
accusative	levést	levéseket
dative	levésnek	levéseknek
instrumental	levéssel	levésekkel
causal-final	levésért	levésekért
translative	levéssé	levésekké
terminative	levésig	levésekig
essive-formal	levésként	levésekként
essive-modal	—	—
inessive	levésben	levésekben
superessive	levésen	levéseken
adessive	levésnél	levéseknél
illative	levésbe	levésekbe
sublative	levésre	levésekre
allative	levéshez	levésekhez
elative	levésből	levésekből
delative	levésről	levésekről
ablative	levéstől	levésektől
non-attributive possessive - singular	levésé	levéseké
non-attributive possessive - plural	levéséi	levésekéi

Possessive forms of levés
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	levésem	levéseim
2nd person sing.	levésed	levéseid
3rd person sing.	levése	levései
1st person plural	levésünk	levéseink
2nd person plural	levésetek	levéseitek
3rd person plural	levésük	levéseik

See also

• lét

---

Old French

Verb

levés

1. inflection of lever:
   1. masculine past participle
   2. second-person plural imperative

---

Spanish

Verb

levés

1. (Latin America) Informal second-person singular (vos) present subjunctive form of levar.