lutécium

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search
See also: lutecium

French[edit]

Pronunciation[edit]

Noun[edit]

lutécium m

  1. lutetium (chemical element)

External links[edit]


Hungarian[edit]

Hungarian Wikipedia has an article on:

Wikipedia hu

Etymology[edit]

From Latin lutetium, from Lutetia, the ancient name of Paris. [1]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈluteːt͡siʲum]
  • Hyphenation: lu‧té‧ci‧um

Noun[edit]

lutécium ‎(plural lutéciumok)

  1. lutetium (chemical element with atomic number of 71)

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative lutécium lutéciumok
accusative lutéciumot lutéciumokat
dative lutéciumnak lutéciumoknak
instrumental lutéciummal lutéciumokkal
causal-final lutéciumért lutéciumokért
translative lutéciummá lutéciumokká
terminative lutéciumig lutéciumokig
essive-formal lutéciumként lutéciumokként
essive-modal
inessive lutéciumban lutéciumokban
superessive lutéciumon lutéciumokon
adessive lutéciumnál lutéciumoknál
illative lutéciumba lutéciumokba
sublative lutéciumra lutéciumokra
allative lutéciumhoz lutéciumokhoz
elative lutéciumból lutéciumokból
delative lutéciumról lutéciumokról
ablative lutéciumtól lutéciumoktól
Possessive forms of lutécium
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. lutéciumom lutéciumaim
2nd person sing. lutéciumod lutéciumaid
3rd person sing. lutéciuma lutéciumai
1st person plural lutéciumunk lutéciumaink
2nd person plural lutéciumotok lutéciumaitok
3rd person plural lutéciumuk lutéciumaik

References[edit]

  1. ^ Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2

Slovak[edit]

Chemical element
Lu Previous: yterbium (Yb)
Next: hafnium (Hf)

Noun[edit]

lutécium n ‎(genitive singular lutécia, declension pattern of mesto)

  1. lutetium (element)

External links[edit]

  • lutécium in Slovak dictionaries at korpus.sk