múlt

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Pronunciation[edit]

Adjective[edit]

múlt (not comparable)

  1. past, last
    múlt idő - past tense

Noun[edit]

múlt ‎(plural múltak)

  1. past

Declension[edit]

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative múlt múltak
accusative múltat múltakat
dative múltnak múltaknak
instrumental múlttal múltakkal
causal-final múltért múltakért
translative múlttá múltakká
terminative múltig múltakig
essive-formal múltként múltakként
essive-modal
inessive múltban múltakban
superessive múlton múltakon
adessive múltnál múltaknál
illative múltba múltakba
sublative múltra múltakra
allative múlthoz múltakhoz
elative múltból múltakból
delative múltról múltakról
ablative múlttól múltaktól
Possessive forms of múlt
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. múltam múltjaim
2nd person sing. múltad múltjaid
3rd person sing. múltja múltjai
1st person plural múltunk múltjaink
2nd person plural múltatok múltjaitok
3rd person plural múltjuk múltjaik

Derived terms[edit]