mentés

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search
See also: mentes

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

ment +‎ -és

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /ˈmɛnteːʃ/
  • Hyphenation: men‧tés

Noun[edit]

mentés ‎(plural mentések)

  1. rescue
  2. (computing) saving

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative mentés mentések
accusative mentést mentéseket
dative mentésnek mentéseknek
instrumental mentéssel mentésekkel
causal-final mentésért mentésekért
translative mentéssé mentésekké
terminative mentésig mentésekig
essive-formal mentésként mentésekként
essive-modal
inessive mentésben mentésekben
superessive mentésen mentéseken
adessive mentésnél mentéseknél
illative mentésbe mentésekbe
sublative mentésre mentésekre
allative mentéshez mentésekhez
elative mentésből mentésekből
delative mentésről mentésekről
ablative mentéstől mentésektől
Possessive forms of mentés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. mentésem mentéseim
2nd person sing. mentésed mentéseid
3rd person sing. mentése mentései
1st person plural mentésünk mentéseink
2nd person plural mentésetek mentéseitek
3rd person plural mentésük mentéseik