olvasó

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Benczúr Gyula: Olvasó nő az erdőben (1875) (Gyula Benczúr: Woman Reading in the Forest)

Etymology[edit]

olvas +‎

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈolvɒʃoː]
  • Hyphenation: ol‧va‧só

Noun[edit]

olvasó (plural olvasók)

  1. reader
    a nyájas olvasóthe gentle reader
  2. (religion) rosary

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative olvasó olvasók
accusative olvasót olvasókat
dative olvasónak olvasóknak
instrumental olvasóval olvasókkal
causal-final olvasóért olvasókért
translative olvasóvá olvasókká
terminative olvasóig olvasókig
essive-formal olvasóként olvasókként
essive-modal
inessive olvasóban olvasókban
superessive olvasón olvasókon
adessive olvasónál olvasóknál
illative olvasóba olvasókba
sublative olvasóra olvasókra
allative olvasóhoz olvasókhoz
elative olvasóból olvasókból
delative olvasóról olvasókról
ablative olvasótól olvasóktól
Possessive forms of olvasó
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. olvasóm olvasóim
2nd person sing. olvasód olvasóid
3rd person sing. olvasója olvasói
1st person plural olvasónk olvasóink
2nd person plural olvasótok olvasóitok
3rd person plural olvasójuk olvasóik

Derived terms[edit]

Verb[edit]

olvasó

  1. present participle of olvas

Derived terms[edit]