ostya

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From Latin, compare hostia (victim, sacrifice)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈoʃcɒ]
  • Hyphenation: os‧tya

Noun[edit]

ostya (plural ostyák)

  1. wafer, waffle (biscuit)
  2. (Christianity) host (Communion wafer)

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative ostya ostyák
accusative ostyát ostyákat
dative ostyának ostyáknak
instrumental ostyával ostyákkal
causal-final ostyáért ostyákért
translative ostyává ostyákká
terminative ostyáig ostyákig
essive-formal ostyaként ostyákként
essive-modal
inessive ostyában ostyákban
superessive ostyán ostyákon
adessive ostyánál ostyáknál
illative ostyába ostyákba
sublative ostyára ostyákra
allative ostyához ostyákhoz
elative ostyából ostyákból
delative ostyáról ostyákról
ablative ostyától ostyáktól
Possessive forms of ostya
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. ostyám ostyáim
2nd person sing. ostyád ostyáid
3rd person sing. ostyája ostyái
1st person plural ostyánk ostyáink
2nd person plural ostyátok ostyáitok
3rd person plural ostyájuk ostyáik