politikus

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search
See also: politiķus

Afrikaans[edit]

Etymology[edit]

From Dutch politicus.

Noun[edit]

politikus ‎(plural politici)

  1. politician

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From the Latin politicus, from the Ancient Greek πολιτικός ‎(politikós, of citizens or the state).

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈpolitikuʃ]
  • Hyphenation: po‧li‧ti‧kus

Noun[edit]

politikus ‎(plural politikusok)

  1. politician

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative politikus politikusok
accusative politikust politikusokat
dative politikusnak politikusoknak
instrumental politikussal politikusokkal
causal-final politikusért politikusokért
translative politikussá politikusokká
terminative politikusig politikusokig
essive-formal politikusként politikusokként
essive-modal
inessive politikusban politikusokban
superessive politikuson politikusokon
adessive politikusnál politikusoknál
illative politikusba politikusokba
sublative politikusra politikusokra
allative politikushoz politikusokhoz
elative politikusból politikusokból
delative politikusról politikusokról
ablative politikustól politikusoktól
Possessive forms of politikus
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. politikusom politikusaim
2nd person sing. politikusod politikusaid
3rd person sing. politikusa politikusai
1st person plural politikusunk politikusaink
2nd person plural politikusotok politikusaitok
3rd person plural politikusuk politikusaik

See also[edit]


Indonesian[edit]

Indonesian Wikipedia has an article on:

Wikipedia id

Etymology[edit]

From Dutch politicus.

Noun[edit]

politikus

  1. politician