végtelen

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

vég +‎ -telen

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈveːktɛlɛn]
  • Hyphenation: vég‧te‧len

Adjective[edit]

végtelen (comparative végtelenebb, superlative legvégtelenebb)

  1. unlimited (limitless or without bounds; unrestricted)

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative végtelen végtelenek
accusative végtelent végteleneket
dative végtelennek végteleneknek
instrumental végtelennel végtelenekkel
causal-final végtelenért végtelenekért
translative végtelenné végtelenekké
terminative végtelenig végtelenekig
essive-formal végtelenként végtelenekként
essive-modal végtelenül
inessive végtelenben végtelenekben
superessive végtelenen végteleneken
adessive végtelennél végteleneknél
illative végtelenbe végtelenekbe
sublative végtelenre végtelenekre
allative végtelenhez végtelenekhez
elative végtelenből végtelenekből
delative végtelenről végtelenekről
ablative végtelentől végtelenektől

Derived terms[edit]