vért

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: vert, vèrt, vērt, and vërt

Hungarian

[edit]

Pronunciation

[edit]

Etymology 1

[edit]

Probably borrowed from Alanic, compare Ossetian уарт (wart, shield).[1]

Noun

[edit]

vért (plural vértek)

  1. armor, armour (a protective layer over a body intended to deflect damaging forces)
Declension
[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative vért vértek
accusative vértet vérteket
dative vértnek vérteknek
instrumental vérttel vértekkel
causal-final vértért vértekért
translative vértté vértekké
terminative vértig vértekig
essive-formal vértként vértekként
essive-modal
inessive vértben vértekben
superessive vérten vérteken
adessive vértnél vérteknél
illative vértbe vértekbe
sublative vértre vértekre
allative vérthez vértekhez
elative vértből vértekből
delative vértről vértekről
ablative vérttől vértektől
non-attributive
possessive - singular
vérté vérteké
non-attributive
possessive - plural
vértéi vértekéi
Possessive forms of vért
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. vértem vértjeim
2nd person sing. vérted vértjeid
3rd person sing. vértje vértjei
1st person plural vértünk vértjeink
2nd person plural vértetek vértjeitek
3rd person plural vértjük vértjeik
Derived terms
[edit]

Etymology 2

[edit]

vér (blood) +‎ -t (accusative suffix)

Noun

[edit]

vért

  1. accusative singular of vér

References

[edit]
  1. ^ vért in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

[edit]
  • vért in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN