élet

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

él ‎(to live) +‎ -et

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈeːlɛt]
  • (file)
  • Hyphenation: élet

Noun[edit]

élet ‎(plural életek)

  1. life

Declension[edit]

Inflection (plural in -ek, front unrounded harmony)
singular plural
nominative élet életek
accusative életet életeket
dative életnek életeknek
instrumental élettel életekkel
causal-final életért életekért
translative életté életekké
terminative életig életekig
essive-formal életként életekként
essive-modal
inessive életben életekben
superessive életen életeken
adessive életnél életeknél
illative életbe életekbe
sublative életre életekre
allative élethez életekhez
elative életből életekből
delative életről életekről
ablative élettől életektől
Possessive forms of élet
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. életem életeim
2nd person sing. életed életeid
3rd person sing. élete életei
1st person plural életünk életeink
2nd person plural életetek életeitek
3rd person plural életük életeik

Derived terms[edit]

(Compound words):

(Expressions):