igaz

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Basque[edit]

Adverb[edit]

igaz

  1. last year

Synonyms[edit]


Hungarian[edit]

Etymology[edit]

(This etymology is missing or incomplete. Please add to it, or discuss it at the Etymology scriptorium.)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ ˈiɡɒz]
  • (file)
  • Hyphenation: igaz
  • Rhymes: -ɒz

Adjective[edit]

igaz (comparative igazabb, superlative legigazabb)

  1. true
  2. (archaic) righteous

Antonyms[edit]

Derived terms[edit]

(Expressions):

Noun[edit]

igaz (plural igazak)

  1. (in certain phrases) truth
  2. (in certain phrases) justice, rightful claim
  3. (in certain phrases) righteous person

Declension[edit]

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative igaz igazak
accusative igazat igazakat
dative igaznak igazaknak
instrumental igazzal igazakkal
causal-final igazért igazakért
translative igazzá igazakká
terminative igazig igazakig
essive-formal igazként igazakként
essive-modal
inessive igazban igazakban
superessive igazon igazakon
adessive igaznál igazaknál
illative igazba igazakba
sublative igazra igazakra
allative igazhoz igazakhoz
elative igazból igazakból
delative igazról igazakról
ablative igaztól igazaktól
non-attributive
possessive - singular
igazé igazaké
non-attributive
possessive - plural
igazéi igazakéi
Possessive forms of igaz
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. igazam igazaim
2nd person sing. igazad igazaid
3rd person sing. igaza igazai
1st person plural igazunk igazaink
2nd person plural igazatok igazaitok
3rd person plural igazuk igazaik

Derived terms[edit]

(Expressions):

Further reading[edit]

  • igaz in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’An Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.