jön

See also: Appendix:Variations of "jon"

Hungarian

Alternative forms

• jő (archaic, poetic)
• gyön, gyün (dialectal)

Etymology

From Proto-Uralic *jᴕ̈ɣɜ-. Cognates include Northern Mansi йиӈкве (jiňkve, “to come, to become”) and Eastern Khanty йө̆вәтта (jø̆wətta, “to come, to arrive”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈjøn]

• Audio:

  (file)

• Rhymes: -øn

Verb

jön

1. (intransitive) to come

   Synonyms: megjön, idejön, érkezik, közeledik

2. (intransitive) to get into a state (e.g. motion, excitement)

   Active-voice counterpart: hoz

3. (intransitive) to be one’s turn, to be in turn, to be next (to succeed in a sequence)

   Synonym: következik

4. (intransitive, colloquial) to owe (someone: -nak/-nek)

   Synonym: tartozik

Conjugation

Conjugation of jön

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
indica­tive	indica­tive	pre­sent	indef.	jövök	jössz	jön	jövünk	jöttök	jönnek
			def.	intransitive verb, definite forms are not used
			2nd obj
		past	indef.	jöttem	jöttél	jött	jöttünk	jöttetek	jöttek
			def.	―
			2nd obj
		future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. jönni fog.
archaic preterite		indef.	jövék	jövél	jöve	jövénk	jövétek	jövének
		def.	―
		2nd obj
archaic past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. jön vala, jött vala/volt.
archaic future	indef.	jövendek	jövendesz	jövend	jövendünk	jövendetek	jövendenek
	def.	―
	2nd obj
condi­tional	pre­sent	indef.	jönnék	jönnél	jönne	jönnénk	jönnétek	jönnének
		def.	―
		2nd obj
	past		Indicative past forms followed by volna, e.g. jött volna
sub­junc­tive	sub­junc­tive	pre­sent	indef.	jöjjek	jöjj or jöjjél or gyere	jöjjön	jöjjünk or gyerünk	jöjjetek or gyertek	jöjjenek
			def.	―
			2nd obj
(archaic) past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. jött légyen
infinitive	jönni		jönnöm	jönnöd	jönnie	jönnünk	jönnötök	jönniük
other forms	verbal noun		present part.	past part.	future part.	adverbial participle		causative
	jövés or jövetel		jövő	jött	jövendő	jőve (jővén)

Potential conjugation of jön

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
indica­tive	indica­tive	pre­sent	indef.	jöhetek	jöhetsz	jöhet	jöhetünk	jöhettek	jöhetnek
			def.	intransitive verb, definite forms are not used
			2nd obj
		past	indef.	jöhettem	jöhettél	jöhetett	jöhettünk	jöhettetek	jöhettek
			def.	―
			2nd obj
archaic preterite		indef.	jöheték	jöhetél	jöhete	jöheténk	jöhetétek	jöhetének
		def.	―
		2nd obj
archaic past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. jöhet vala, jöhetett vala/volt.
archaic future	indef.	jöhetendek or jövendhetek	jöhetendesz or jövendhetsz	jöhetend or jövendhet	jöhetendünk or jövendhetünk	jöhetendetek or jövendhettek	jöhetendenek or jövendhetnek
	def.	―
	2nd obj
condi­tional	pre­sent	indef.	jöhetnék	jöhetnél	jöhetne	jöhetnénk	jöhetnétek	jöhetnének
		def.	―
		2nd obj
	past		Indicative past forms followed by volna, e.g. jöhetett volna
sub­junc­tive	sub­junc­tive	pre­sent	indef.	jöhessek	jöhess or jöhessél	jöhessen	jöhessünk	jöhessetek	jöhessenek
			def.	―
			2nd obj
(archaic) past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. jöhetett légyen
infinitive	(jöhetni)		(jöhetnem)	(jöhetned)	(jöhetnie)	(jöhetnünk)	(jöhetnetek)	(jöhetniük)
other forms	positive adjective			negative adjective		adverbial participle
	―			―		(jöhetve / jöhetvén)

Derived terms

• jer (archaic), gyere (present-day sup­ple­tive forms for the 2nd-p. subjunctive)
• jövedelem
• jövevény

(With verbal prefixes):

• átjön
• bejön
• belejön
• eljön
• előjön
• előrejön
• feljön
• hazajön
• helyrejön
• idejön
• kijön
• közbejön
• lejön
• létrejön
• megjön
• odajön
• összejön
• rájön
• szembejön
• visszajön

Expressions

• álom jön a szemére
• egyenesbe jön
• kapóra jön
• szóba jön

Further reading

• jön in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.

Turkish

Etymology

Inherited from Ottoman Turkish ژون (jön), from French jeune, from Middle French jeune, from Old French juene, from Vulgar Latin *iŏvenem, from Latin iuvenem. Doublet of civan.

Pronunciation

• IPA^(key): /ˈʒøn/, [ˈʒø̞n̟]

Noun

jön (definite accusative jönü, plural jönler)

1. a young actor

Volapük

Etymology

Borrowed from German Schönheit (Schönheit > jön).

Pronunciation

• IPA^(key): [ʃøn]

Noun

jön (genitive jöna, plural jöns)

1. beauty, beautifulness, handsomeness, prettiness

Declension

Declension of jön

	Singular	Plural
Nominative	jön	jöns
Genitive	jöna	jönas
Dative	jöne	jönes
Accusative	jöni	jönis
Predicative1	jönu	jönus
Vocative	o jön	o jöns

1. Introduced in Volapük Nulik.

Antonyms

• nejön

Derived terms

• jönapenam
• jönapenan
• jönav
• jönik
• jönikum
• jönikön
• jönikün
• jönön
• jönükan
• jönükumam
• jönükumön
• jönükön
• jönükünön
• nejönik
• nejönikön
• nejönön
• nejönükön

Further reading

• “jön”, in Vödabuk (in English, Esperanto, and Volapük)