hoz

See also: hȫz, -hoz, and -höz

Translingual

Symbol

hoz

1. (international standards) ISO 639-3 language code for Hozo.

See also

• Wiktionary’s coverage of Hozo terms

Bouyei

Etymology

Inherited from Proto-Tai *k.roːᴬ (“to beg”). Cognate with Thai ขอ (kɔ̌ɔ), Northern Thai ᨡᩬᩴ, Lao ຂໍ (khǭ), Shan ၶေႃ (khǎu), Zhuang gouz.

Pronunciation

• IPA^(key): /xo˩/

Verb

hoz

1. to beg

Hungarian

Etymology

Of native origin. Likely a doublet of húz (“to pull”), evolved through a lexical split.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈhoz]

• Audio:

  (file)

• Rhymes: -oz

Verb

hoz

1. (transitive) to bring, to carry (optionally, some object for someone: -nak/-nek)

   Antonym: visz

   Hoznál nekem egy pohár vizet? ― Would you bring me a glass of water?

2. (transitive) to set someone or something into a state (e.g. motion, excitement)

   Middle-voice counterpart: jön

Conjugation

Conjugation of hoz

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
indica­tive	indica­tive	pre­sent	indef.	hozok	hozol	hoz	hozunk	hoztok	hoznak
			def.	hozom	hozod	hozza	hozzuk	hozzátok	hozzák
			2nd obj	hozlak
		past	indef.	hoztam	hoztál	hozott	hoztunk	hoztatok	hoztak
			def.	hoztam	hoztad	hozta	hoztuk	hoztátok	hozták
			2nd obj	hoztalak
		future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. hozni fog.
archaic preterite		indef.	hozék	hozál	hoza	hozánk	hozátok	hozának
		def.	hozám	hozád	hozá	hozánk	hozátok	hozák
		2nd obj	hozálak
archaic past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. hoz vala, hozott vala/volt.
archaic future	indef.	hozandok	hozandasz	hozand	hozandunk	hozandotok	hozandanak
	def.	hozandom	hozandod	hozandja	hozandjuk	hozandjátok	hozandják
	2nd obj	hozandalak
condi­tional	pre­sent	indef.	hoznék	hoznál	hozna	hoznánk	hoznátok	hoznának
		def.	hoznám	hoznád	hozná	hoznánk (or hoznók)	hoznátok	hoznák
		2nd obj	hoználak
	past		Indicative past forms followed by volna, e.g. hozott volna
sub­junc­tive	sub­junc­tive	pre­sent	indef.	hozzak	hozz or hozzál	hozzon	hozzunk	hozzatok	hozzanak
			def.	hozzam	hozd or hozzad	hozza	hozzuk	hozzátok	hozzák
			2nd obj	hozzalak
(archaic) past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. hozott légyen
infinitive	hozni		hoznom	hoznod	hoznia	hoznunk	hoznotok	hozniuk
other forms	verbal noun		present part.	past part.	future part.	adverbial participle		causative
	hozás		hozó	hozott	hozandó	hozva (hozván)		hozat
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular (and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).

Potential conjugation of hoz

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
indica­tive	indica­tive	pre­sent	indef.	hozhatok	hozhatsz	hozhat	hozhatunk	hozhattok	hozhatnak
			def.	hozhatom	hozhatod	hozhatja	hozhatjuk	hozhatjátok	hozhatják
			2nd obj	hozhatlak
		past	indef.	hozhattam	hozhattál	hozhatott	hozhattunk	hozhattatok	hozhattak
			def.	hozhattam	hozhattad	hozhatta	hozhattuk	hozhattátok	hozhatták
			2nd obj	hozhattalak
archaic preterite		indef.	hozhaték	hozhatál	hozhata	hozhatánk	hozhatátok	hozhatának
		def.	hozhatám	hozhatád	hozhatá	hozhatánk	hozhatátok	hozhaták
		2nd obj	hozhatálak
archaic past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. hozhat vala, hozhatott vala/volt.
archaic future	indef.	hozhatandok or hozandhatok	hozhatandasz or hozandhatsz	hozhatand or hozandhat	hozhatandunk or hozandhatunk	hozhatandotok or hozandhattok	hozhatandanak or hozandhatnak
	def.	hozhatandom or hozandhatom	hozhatandod or hozandhatod	hozhatandja or hozandhatja	hozhatandjuk or hozandhatjuk	hozhatandjátok or hozandhatjátok	hozhatandják or hozandhatják
	2nd obj	hozhatandalak or hozandhatlak
condi­tional	pre­sent	indef.	hozhatnék	hozhatnál	hozhatna	hozhatnánk	hozhatnátok	hozhatnának
		def.	hozhatnám	hozhatnád	hozhatná	hozhatnánk (or hozhatnók)	hozhatnátok	hozhatnák
		2nd obj	hozhatnálak
	past		Indicative past forms followed by volna, e.g. hozhatott volna
sub­junc­tive	sub­junc­tive	pre­sent	indef.	hozhassak	hozhass or hozhassál	hozhasson	hozhassunk	hozhassatok	hozhassanak
			def.	hozhassam	hozhasd or hozhassad	hozhassa	hozhassuk	hozhassátok	hozhassák
			2nd obj	hozhassalak
(archaic) past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. hozhatott légyen
infinitive	(hozhatni)		(hozhatnom)	(hozhatnod)	(hozhatnia)	(hozhatnunk)	(hozhatnotok)	(hozhatniuk)
other forms	positive adjective			negative adjective		adverbial participle
	hozható			hozhatatlan		(hozhatva / hozhatván)

Derived terms

• hozadék
• hozam
• hozat
• hozatal
• hozható

(With verbal prefixes):

• áthoz
• behoz
• elhoz
• előrehoz
• felhoz
• fölhoz
• hazahoz
• idehoz
• kihoz
• lehoz
• létrehoz
• meghoz
• odahoz
• összehoz
• visszahoz

Expressions

• döntést hoz
• hírbe hoz
• Isten hozott
• Isten hozta
• működésbe hoz
• szóba hoz
• világra hoz
• zavarba hoz

Further reading

• hoz in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.

Iu Mien

Etymology

From Chinese 厚 (MC huwX).

Adjective

hoz 

1. thick

Navajo

Etymology

Young and Morgan (1922) compare Chipewyan xah, Carrier xwoh, both meaning 'goose' and derived from Proto-Athabaskan *x̣ɑx̣ (“goose”). This definition was also given for the Navajo term in an 1856 vocabulary list.

Noun

hoz

1. great blue heron

References

• Young, Robert; Morgan, William; Midgette, Sally (1992), Analytical lexicon of Navajo, Albuquerque: University of New Mexico Press, →ISBN, page 240

Northern Kurdish

Noun

hoz m

1. tribe

Spanish

Pronunciation

• IPA^(key): /ˈoθ/ [ˈoθ] (Equatorial Guinea, Spain)
• IPA^(key): /ˈos/ [ˈos] (Latin America, Philippines)
• Rhymes: -oθ (Equatorial Guinea, Spain)
• Rhymes: -os (Latin America, Philippines)
• Syllabification: hoz
• Homophone: (Latin America) os

Etymology 1

Inherited from Old Spanish foz, from Latin falcem.

Noun

hoz f (plural hoces)

1. sickle

   Synonym: (Chile) echona

Related terms

• falciforme

Etymology 2

Inherited from Old Spanish foç, from Latin fōcem, early monophthongized variant of faucem.

Noun

hoz f (plural hoces)

1. gorge

   Synonyms: gorja, garganta

References

• Coromines, Joan; Pascual, José Antonio (1984), “hoz”, in Diccionario crítico etimológico castellano e hispánico [Critical Castilian and Hispanic etymological dictionary]‎^[1] (in Spanish), volume III (G–Ma), Madrid: Gredos, →ISBN, page 407

Further reading

• “hoz”, in Diccionario de la lengua española [Dictionary of the Spanish Language] (in Spanish), online version 23.8.1, Royal Spanish Academy [Spanish: Real Academia Española], 15 December 2025

Turkmen

Other scripts
Latin	hoz‍
Cyrillic	хоз‍
Arabic	خوز

Etymology

From an Iranian source, ultimately from Middle Persian 𐭢𐭥𐭦 (gʿz /⁠gōz⁠/). Cognate with Azerbaijani qoz (“walnut”), Salar xoz (“walnut”), Chagatai قوز (qwz /⁠qoz⁠/, “walnut”).

Pronunciation

• IPA^(key): /χoːð/

Noun

hōz (definite accusative hōzy, plural hōzlar)

1. walnut (a hardwood tree of the genus Juglans)

   hoz agajy ― walnut tree

2. walnut (a nut of the walnut tree)

   hozuň gabygy ― walnut shell

3. nut

Declension

Declension of hōz

	singular	plural
nominative	hōz	hōzlar
accusative	hōzy	hōzlary
genitive	hōzuň	hōzlaryň
dative	hōza	hōzlara
locative	hōzda	hōzlarda
ablative	hōzdan	hōzlardan

Derived terms

• ýer hōz (“peanut”)

Related terms

• hōza (“walnut-shaped silver piece of jewelry”)

Further reading

• “hoz” in Enedilim.com
• “hoz” in Webonary.org

Zhuang

Etymology

From Proto-Tai *ɣoːᴬ (“neck”), from Middle Chinese 喉 (MC huw, “larynx; throat”). Cognate with Thai คอ (kɔɔ), Northern Thai ᨤᩬᩴ, Khün ᨤᩳ, Lao ຄໍ (khǭ), Tai Dam ꪁꪷ, Shan ၶေႃး (kháu), Tai Nüa ᥑᥨᥝᥰ (xöw), Phake ၵ︀ေ︀ႃ (khō), Ahom 𑜁𑜦𑜡 (khō) or 𑜁𑜞𑜦𑜡 (khrō), Saek กฺ๊อ.

Pronunciation

• (Standard Zhuang) IPA^(key): /ho˧˩/
• Tone numbers: ho²
• Hyphenation: hoz

Noun

hoz (Sawndip forms 䏩 or 何 or 胢 or 𭨸 or 𣍻 or 胡 or 𦙶, 1957–1982 spelling hoƨ)

1. neck (body part)
2. neck (of an object); narrow and long part of an object
3. throat
4. (figurative) heart; mind

Derived terms

• sam sim song hoz

Zoogocho Zapotec

Etymology

Borrowed from Spanish hoz.

Noun

hoz

1. the sickle (asterism in Leo)

References

• Long C., Rebecca; Cruz M., Sofronio (2000), Diccionario zapoteco de San Bartolomé Zoogocho, Oaxaca (Serie de vocabularios y diccionarios indígenas “Mariano Silva y Aceves”; 38)‎^[2] (in Spanish), second electronic edition, Coyoacán, D.F.: Instituto Lingüístico de Verano, A.C., page 236