nyom

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Pronunciation[edit]

Noun[edit]

nyom ‎(plural nyomok)

  1. trail, track, trace
  2. imprint (an impression; the mark left behind by printing something)

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative nyom nyomok
accusative nyomot nyomokat
dative nyomnak nyomoknak
instrumental nyommal nyomokkal
causal-final nyomért nyomokért
translative nyommá nyomokká
terminative nyomig nyomokig
essive-formal nyomként nyomokként
essive-modal
inessive nyomban nyomokban
superessive nyomon nyomokon
adessive nyomnál nyomoknál
illative nyomba nyomokba
sublative nyomra nyomokra
allative nyomhoz nyomokhoz
elative nyomból nyomokból
delative nyomról nyomokról
ablative nyomtól nyomoktól
Possessive forms of nyom
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. nyomom nyomaim
2nd person sing. nyomod nyomaid
3rd person sing. nyoma nyomai
1st person plural nyomunk nyomaink
2nd person plural nyomotok nyomaitok
3rd person plural nyomuk nyomaik

Derived terms[edit]

(Compound words):

Verb[edit]

nyom

  1. (transitive) to press, push
    Nyomja le az Enter billentyűt!‎ ― Press the Enter key!
  2. (transitive) to weigh
    Az autó egy tonnát nyom.‎ ― The car weighs a ton.
  3. (transitive, slang) to do
    Jól nyomod!‎ ― You do it good.

Conjugation[edit]

Derived terms[edit]

(With verbal prefixes):