bátor

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From a Turkic language, compare Turkish bahadır, batur ‎(brave, hero).

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈbaːtor]
  • (file)
  • Hyphenation: bá‧tor

Adjective[edit]

bátor (comparative bátrabb, superlative legbátrabb)

  1. courageous, brave, valiant

Declension[edit]

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative bátor bátrak
accusative bátrat bátrakat
dative bátornak bátraknak
instrumental bátorral bátrakkal
causal-final bátorért bátrakért
translative bátorrá bátrakká
terminative bátorig bátrakig
essive-formal bátorként bátrakként
essive-modal
inessive bátorban bátrakban
superessive bátoron bátrakon
adessive bátornál bátraknál
illative bátorba bátrakba
sublative bátorra bátrakra
allative bátorhoz bátrakhoz
elative bátorból bátrakból
delative bátorról bátrakról
ablative bátortól bátraktól

Synonyms[edit]

Antonyms[edit]

Derived terms[edit]