favorit

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search
See also: Favorit

Catalan[edit]

Noun[edit]

favorit m ‎(plural favorits)

  1. favourite

Danish[edit]

Etymology[edit]

From French favori

Noun[edit]

favorit c ‎(definite singular favoritten, indefinite plural favoritter, definite plural favoritterne)

  1. (sports) front runner, the expected champion

Adjective[edit]

favorit

  1. favourite
    Min favorit by er København. - My favourite city is Copenhagen.

References[edit]


Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From German Favorit ‎(favourite).[1]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈfɒvorit]
  • Hyphenation: fa‧vo‧rit

Noun[edit]

favorit ‎(plural favoritok)

  1. favourite, front runner (contestant or competitor thought most likely to win)
    • 2016, Lajos Szabó, Magyar olimpiai sikerek 1896–2012: Athéntól Londonig, Budapest: Kossuth Kiadó, ISSN 2064-8790, page 47:
      Vívásban az igazi meglepetést tulajdonképpen Elek Ilona szolgáltatta. Korabeli feljegyzések szerint az első számú esélyessel vívott asszójánál a gyengébb idegzetűek elhagyták a termet. Ki volt a favorit? Helene Mayer, egy Amerikából hazahívott, zsidó származású német vívónő.

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative favorit favoritok
accusative favoritot favoritokat
dative favoritnak favoritoknak
instrumental favorittal favoritokkal
causal-final favoritért favoritokért
translative favorittá favoritokká
terminative favoritig favoritokig
essive-formal favoritként favoritokként
essive-modal
inessive favoritban favoritokban
superessive favoriton favoritokon
adessive favoritnál favoritoknál
illative favoritba favoritokba
sublative favoritra favoritokra
allative favorithoz favoritokhoz
elative favoritból favoritokból
delative favoritról favoritokról
ablative favorittól favoritoktól
Possessive forms of favorit
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. favoritom favoritjaim
2nd person sing. favoritod favoritjaid
3rd person sing. favoritja favoritjai
1st person plural favoritunk favoritjaink
2nd person plural favoritotok favoritjaitok
3rd person plural favoritjuk favoritjaik

References[edit]

  1. ^ Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2

Serbo-Croatian[edit]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /faʋǒriːt/
  • Hyphenation: fa‧vo‧rit

Noun[edit]

favòrīt m ‎(Cyrillic spelling фаво̀рӣт)

  1. favourite (in a competition, usually sports)

Declension[edit]


Swedish[edit]

Pronunciation[edit]

Noun[edit]

favorit c

  1. favourite

Declension[edit]

Inflection of favorit 
Singular Plural
Indefinite Definite Indefinite Definite
Nominative favorit favoriten favoriter favoriterna
Genitive favorits favoritens favoriters favoriternas