határozott

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

From határoz (to decide, to resolve) +‎ -ott (past-tense and past-participle suffix).

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈhɒtaːrozotː]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: ha‧tá‧ro‧zott
  • Rhymes: -otː

Verb

[edit]

határozott

  1. third-person singular indicative past indefinite of határoz

Participle

[edit]

határozott

  1. past participle of határoz

Adjective

[edit]

határozott (comparative határozottabb, superlative leghatározottabb)

  1. (of a person or his/her behavior) determined, resolute, firm
    Synonyms: elszánt, eltökélt
    Antonyms: határozatlan, bizonytalan
  2. precise, exact, accurate, fixed, definite
    Antonym: határozatlan
  3. definite, marked (e.g. improvement)
    Synonyms: egyértelmű, szembetűnő, nyilvánvaló
  4. express, unequivocal, flat, clear (e.g. a reply)
    Synonyms: egyenes, világos

Declension

[edit]
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative határozott határozottak
accusative határozottat határozottakat
dative határozottnak határozottaknak
instrumental határozottal határozottakkal
causal-final határozottért határozottakért
translative határozottá határozottakká
terminative határozottig határozottakig
essive-formal határozottként határozottakként
essive-modal
inessive határozottban határozottakban
superessive határozotton határozottakon
adessive határozottnál határozottaknál
illative határozottba határozottakba
sublative határozottra határozottakra
allative határozotthoz határozottakhoz
elative határozottból határozottakból
delative határozottról határozottakról
ablative határozottól határozottaktól
non-attributive
possessive - singular
határozotté határozottaké
non-attributive
possessive - plural
határozottéi határozottakéi

Derived terms

[edit]
Expressions

Further reading

[edit]