jón

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: Appendix:Variations of "jon"

Hungarian[edit]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈjoːn]
  • Hyphenation: jón

Etymology 1[edit]

From Ancient Greek ἰωνικός (iōnikós, “related to Ionians”).[1]

Alternative forms[edit]

  • ión (superseded spelling)

Adjective[edit]

jón (not comparable)[2][3][4][5][6][7]

  1. Ionian (of or relating to Ionia, its people or language)
  2. (architecture) Ionic, of an order of classical Greek architecture
Declension[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative jón jónok
accusative jónt jónokat
dative jónnak jónoknak
instrumental jónnal jónokkal
causal-final jónért jónokért
translative jónná jónokká
terminative jónig jónokig
essive-formal jónként jónokként
essive-modal — —
inessive jónban jónokban
superessive jónon jónokon
adessive jónnál jónoknál
illative jónba jónokba
sublative jónra jónokra
allative jónhoz jónokhoz
elative jónból jónokból
delative jónról jónokról
ablative jóntól jónoktól
non-attributive
possessive - singular 		jóné jónoké
non-attributive
possessive - plural 		jónéi jónokéi
Derived terms[edit]
Expressions

Noun[edit]

jón (countable and uncountable, plural jónok)

  1. Ionian (person)
  2. Ionic, a sub-dialect of the Attic-Ionic dialectal group of Ancient Greek
Declension[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative jón jónok
accusative jónt jónokat
dative jónnak jónoknak
instrumental jónnal jónokkal
causal-final jónért jónokért
translative jónná jónokká
terminative jónig jónokig
essive-formal jónként jónokként
essive-modal — —
inessive jónban jónokban
superessive jónon jónokon
adessive jónnál jónoknál
illative jónba jónokba
sublative jónra jónokra
allative jónhoz jónokhoz
elative jónból jónokból
delative jónról jónokról
ablative jóntól jónoktól
non-attributive
possessive - singular 		jóné jónoké
non-attributive
possessive - plural 		jónéi jónokéi
Possessive forms of jón
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. jónom jónjaim
2nd person sing. jónod jónjaid
3rd person sing. jónja jónjai
1st person plural jónunk jónjaink
2nd person plural jónotok jónjaitok
3rd person plural jónjuk jónjaik

Etymology 2[edit]

jó +‎ -n

Adjective[edit]

jón

  1. superessive singular of jó

References[edit]

  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
  2. ^ Tóth, Etelka, editor (2017), Magyar helyesírási szótár: A magyar helyesírás szabályai tizenkettedik kiadása szerint [Dictionary of Hungarian orthography: according to the 12th edition of the Rules of Hungarian orthography], Budapest: Akadémiai Kiadó, →ISBN. Online version
  3. ^ Laczkó, Krisztina with Attila Mártonfi (2006) Helyesírás [Orthography], Budapest: Osiris Kiadó, →ISBN
  4. ^ Laczkó, Krisztina and Attila Mártonfi. Helyesírási szótár (’Dictionary of Orthography’). OSIRIS Diákszótár (’Student Dictionary’). Budapest: Osiris Kiadó, 2008. →ISBN
  5. ^ Grétsy, László and Gábor Kemény, editors. Nyelvművelő kéziszótár (’Concise Dictionary for Language Cultivation’). Second, revised and extended edition. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
  6. ^ Pusztai, Ferenc (ed.). Magyar értelmező kéziszótár (’A Concise Explanatory Dictionary of Hungarian’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2003. 2nd, expanded and revised edition. →ISBN
  7. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading[edit]

  • (superseded spelling) ión in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

Icelandic[edit]

Icelandic Wikipedia has an article on:
Wikipedia is

Etymology[edit]

From Ancient Greek ἰόν (ión, “going”), neuter present participle of εἶμι (eîmi, “I go”).

Pronunciation[edit]

Noun[edit]

jón f (genitive singular jónar, nominative plural jónir)

  1. (physics, chemistry) ion

Declension[edit]

declension of jón
f-s2 singular plural
indefinite definite indefinite definite
nominative jón jónin jónir jónirnar
accusative jón jónina jónir jónirnar
dative jón jóninni jónum jónunum
genitive jónar jónarinnar jóna jónanna

Synonyms[edit]

Retrieved from "https://en.wiktionary.org/w/index.php?title=jón&oldid=78291258"