nagy
See also: Nagy
Hungarian
Etymology
Of uncertain origin.[1]
Pronunciation
Adjective
nagy (comparative nagyobb, superlative legnagyobb)
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | nagy | nagyok |
| accusative | nagyot | nagyokat |
| dative | nagynak | nagyoknak |
| instrumental | naggyal | nagyokkal |
| causal-final | nagyért | nagyokért |
| translative | naggyá | nagyokká |
| terminative | nagyig | nagyokig |
| essive-formal | nagyként | nagyokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | nagyban | nagyokban |
| superessive | nagyon | nagyokon |
| adessive | nagynál | nagyoknál |
| illative | nagyba | nagyokba |
| sublative | nagyra | nagyokra |
| allative | nagyhoz | nagyokhoz |
| elative | nagyból | nagyokból |
| delative | nagyról | nagyokról |
| ablative | nagytól | nagyoktól |
| non-attributive possessive - singular |
nagyé | nagyoké |
| non-attributive possessive - plural |
nagyéi | nagyokéi |
Antonyms
Derived terms
Compound words
- kisebb-nagyobb
- Nagy-tavak
- nagyanya
- nagyanyó
- nagyapa
- nagyarányú
- nagybácsi
- nagybátya
- nagybetű
- nagybőgő
- nagycsütörtök
- nagydíj
- nagyestélyi
- nagyfröccs
- nagygép
- nagyhatalom
- nagykabát
- nagykereskedelem
- nagykereskedés
- nagykorú
- nagykövet
- nagykövetség
- nagyközönség
- Nagylak
- nagylátószögű
- nagylelkű
- nagymama
- nagymellű
- nagyméretű
- nagymise
- nagynéni
- nagypapa
- nagypéntek
- nagyrészt
- nagyszabású
- nagyszámú
- nagyszombat
- nagyszótár
- nagytompor
- nagyujj
- nagyvállalat
- nagyváros
- nagyvonalú
Expressions
Noun
nagy (plural nagyok)
- an important person
- az egyház nagyjai ― the fathers of the church
- a múlt nagyjai ― the great people of the past
- an older child
- an adult
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | nagy | nagyok |
| accusative | nagyot | nagyokat |
| dative | nagynak | nagyoknak |
| instrumental | naggyal | nagyokkal |
| causal-final | nagyért | nagyokért |
| translative | naggyá | nagyokká |
| terminative | nagyig | nagyokig |
| essive-formal | nagyként | nagyokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | nagyban | nagyokban |
| superessive | nagyon | nagyokon |
| adessive | nagynál | nagyoknál |
| illative | nagyba | nagyokba |
| sublative | nagyra | nagyokra |
| allative | nagyhoz | nagyokhoz |
| elative | nagyból | nagyokból |
| delative | nagyról | nagyokról |
| ablative | nagytól | nagyoktól |
| non-attributive possessive - singular |
nagyé | nagyoké |
| non-attributive possessive - plural |
nagyéi | nagyokéi |
| Possessive forms of nagy | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | nagyom | nagyjaim |
| 2nd person sing. | nagyod | nagyjaid |
| 3rd person sing. | nagyja | nagyjai |
| 1st person plural | nagyunk | nagyjaink |
| 2nd person plural | nagyotok | nagyjaitok |
| 3rd person plural | nagyjuk | nagyjaik |
Derived terms
References
- ^ nagy in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
- nagy in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’An Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN