barát

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: barat, bārāt, and -barát

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

Borrowed from a Slavic language. Compare Slovak brat, Russian брат (brat).[1]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈbɒraːt]
  • (file)
  • Hyphenation: ba‧rát

Noun[edit]

barát (plural barátok)

  1. friend
    Synonyms: haver, pajtás, cimbora
  2. boyfriend (a possessive suffix and the definite article may distinguish its meaning from the previous one)
    Synonyms: pasi, fiúja
  3. monk, friar
    Synonym: szerzetes

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative barát barátok
accusative barátot barátokat
dative barátnak barátoknak
instrumental baráttal barátokkal
causal-final barátért barátokért
translative baráttá barátokká
terminative barátig barátokig
essive-formal barátként barátokként
essive-modal barátul
inessive barátban barátokban
superessive baráton barátokon
adessive barátnál barátoknál
illative barátba barátokba
sublative barátra barátokra
allative baráthoz barátokhoz
elative barátból barátokból
delative barátról barátokról
ablative baráttól barátoktól
Possessive forms of barát
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. barátom barátaim
2nd person sing. barátod barátaid
3rd person sing. barátja barátai
1st person plural barátunk barátaink
2nd person plural barátotok barátaitok
3rd person plural barátjuk barátaik

Derived terms[edit]

(Compound words):

(Expressions):

References[edit]

  1. ^ Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN