laza

See also: láza, lazá, łażą, лаза, and лажа

Breton

Verb

laza

1. kill

---

Hungarian

Etymology

Of uncertain origin. Perhaps from Proto-Ugric *lᴕćɜ (“wide, broad, loose”) + -a (diminutive suffix).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈlɒzɒ]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: la‧za

Adjective

laza (comparative lazább, superlative leglazább)

1. loose, lax, slack

   Antonyms: szoros, feszes, feszített, megfeszített

2. lax, lenient, permissive

   Synonyms: rugalmas, elnéző, engedékeny

   Antonyms: szigorú, merev, hajthatatlan

3. (of style or attitude) relaxed, chilled, easy-going, laid-back, casual, cool (not upset by circumstances that might ordinarily be upsetting)

   Synonyms: könnyed, lezser

   Antonyms: hivatalos, formális, előkelő

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	laza	lazák
accusative	lazát	lazákat
dative	lazának	lazáknak
instrumental	lazával	lazákkal
causal-final	lazáért	lazákért
translative	lazává	lazákká
terminative	lazáig	lazákig
essive-formal	lazaként	lazákként
essive-modal	—	—
inessive	lazában	lazákban
superessive	lazán	lazákon
adessive	lazánál	lazáknál
illative	lazába	lazákba
sublative	lazára	lazákra
allative	lazához	lazákhoz
elative	lazából	lazákból
delative	lazáról	lazákról
ablative	lazától	lazáktól
non-attributive possessive - singular	lazáé	lazáké
non-attributive possessive - plural	lazáéi	lazákéi

Derived terms

• lazán
• lazaság
• lazít
• lazul

Further reading

• laza in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

---

Spanish

Verb

laza

1. Informal second-person singular (tú) affirmative imperative form of lazar.
2. Formal second-person singular (usted) present indicative form of lazar.
3. Third-person singular (él, ella, also used with usted^?) present indicative form of lazar.