falka

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

fal +‎ -ka. Originally meant "piece, part".

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈfɒlkɒ]
  • Hyphenation: fal‧ka

Noun[edit]

falka ‎(plural falkák)

  1. pack (of dogs, wolves)
  2. flock (of sheeps, birds)
  3. herd (of pigs)
  4. pride (of lions)

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative falka falkák
accusative falkát falkákat
dative falkának falkáknak
instrumental falkával falkákkal
causal-final falkáért falkákért
translative falkává falkákká
terminative falkáig falkákig
essive-formal falkaként falkákként
essive-modal
inessive falkában falkákban
superessive falkán falkákon
adessive falkánál falkáknál
illative falkába falkákba
sublative falkára falkákra
allative falkához falkákhoz
elative falkából falkákból
delative falkáról falkákról
ablative falkától falkáktól
Possessive forms of falka
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. falkám falkáim
2nd person sing. falkád falkáid
3rd person sing. falkája falkái
1st person plural falkánk falkáink
2nd person plural falkátok falkáitok
3rd person plural falkájuk falkáik

Romani[edit]

Noun[edit]

falka f ‎(plural falki)

  1. chin