igen

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Danish[edit]

Adverb[edit]

igen

  1. again

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

Unknown origin.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈiɡɛn]
  • (file)
  • Hyphenation: igen

Adverb[edit]

igen (not comparable)

  1. quite, very
    • 1974, Leo Tolstoy (author), László Németh (translator), Anna Karenina [Anna Karenina], Bucharest: Kriterion Könyvkiadó (1989), ISBN 9732600047, volume 1, part 1, chapter 1, page 7:
      Az történt vele ebben a pillanatban, ami az emberrel történni szokott, ha váratlanul igen szégyenletes dolgon érik. Arcát nem tudta a helyzethez szabni, amelybe bűne felfedésével a felesége előtt került.

Derived terms[edit]

Interjection[edit]

igen

  1. yes

Antonyms[edit]

Derived terms[edit]

Noun[edit]

igen ‎(plural igenek)

  1. yes

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative igen igenek
accusative igent igeneket
dative igennek igeneknek
instrumental igennel igenekkel
causal-final igenért igenekért
translative igenné igenekké
terminative igenig igenekig
essive-formal igenként igenekként
essive-modal
inessive igenben igenekben
superessive igenen igeneken
adessive igennél igeneknél
illative igenbe igenekbe
sublative igenre igenekre
allative igenhez igenekhez
elative igenből igenekből
delative igenről igenekről
ablative igentől igenektől
Possessive forms of igen
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. igenem igenjeim
2nd person sing. igened igenjeid
3rd person sing. igenje igenjei
1st person plural igenünk igenjeink
2nd person plural igenetek igenjeitek
3rd person plural igenjük igenjeik

Japanese[edit]

Romanization[edit]

igen

  1. rōmaji reading of いげん

Swedish[edit]

Etymology[edit]

From Old Norse í gegn ‎(against), from í ‎(in, on) and gegn ‎(straight, direct).

Adverb[edit]

igen (not comparable)

  1. again

Synonyms[edit]

  • ånyo (archaic or formal)