tőr

From Wiktionary, the free dictionary
Archived revision by Panda10 (talk | contribs) as of 22:20, 9 January 2020.
Jump to navigation Jump to search
See also: tor, Tor, TOR, tör, tor-, -tor, and Appendix:Variations of "tor"

Hungarian

tőr

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈtøːr]
  • Hyphenation: tőr

Etymology 1

Probably from Proto-Finno-Ugric *terä (“cutting edge, peak, tip”)[1][2], though ő is unexpected. Tálos (1993)[3] proposes derivation from Proto-Iranian *tigra-, compare e.g. Persian تیر.

Noun

tőr (plural tőrök)

  1. dagger
  2. (fencing) foil (very thin sword)
    • 1964, J. D. Salinger (author), Judit Gyepes (translator), Zabhegyező [The Catcher in the Rye], Budapest: Európa Könyvkiadó (1998), →ISBN, page 7:
      Reggel mentünk be New Yorkba, a McBurney-iskolával volt az összecsapás. Csak aztán mégse. A tőröket, az egész felszerelést, minden vacakot azon a rohadt földalattin hagytam.
      We’d gone in to New York that morning for this fencing meet with McBurney School. Only, we didn’t have the meet. I left all the foils and equipment and stuff on the goddam subway.
Declension
Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony)
singular plural
nominative tőr tőrök
accusative tőrt tőröket
dative tőrnek tőröknek
instrumental tőrrel tőrökkel
causal-final tőrért tőrökért
translative tőrré tőrökké
terminative tőrig tőrökig
essive-formal tőrként tőrökként
essive-modal — —
inessive tőrben tőrökben
superessive tőrön tőrökön
adessive tőrnél tőröknél
illative tőrbe tőrökbe
sublative tőrre tőrökre
allative tőrhöz tőrökhöz
elative tőrből tőrökből
delative tőrről tőrökről
ablative tőrtől tőröktől
non-attributive
possessive - singular 		tőré tőröké
non-attributive
possessive - plural 		tőréi tőrökéi
Possessive forms of tőr
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. tőröm tőreim
2nd person sing. tőröd tőreid
3rd person sing. tőre tőrei
1st person plural tőrünk tőreink
2nd person plural tőrötök tőreitek
3rd person plural tőrük tőreik
Derived terms

Etymology 2

Of uncertain origin. Perhaps borrowed from a Turkic language before the times of the Hungarian conquest of the Carpathian Basin (at the turn of the 9th and 10th centuries).[4]

Noun

tőr (plural tőrök)

  1. trap, snare (a device designed to catch animals)
    Synonyms: hurok, kelepce, csapda
  2. (figuratively) trap, snare, setup (an arrangement designed to catch someone in a more general sense)
    Synonyms: csapda, kelepce
Declension
Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony)
singular plural
nominative tőr tőrök
accusative tőrt tőröket
dative tőrnek tőröknek
instrumental tőrrel tőrökkel
causal-final tőrért tőrökért
translative tőrré tőrökké
terminative tőrig tőrökig
essive-formal tőrként tőrökként
essive-modal — —
inessive tőrben tőrökben
superessive tőrön tőrökön
adessive tőrnél tőröknél
illative tőrbe tőrökbe
sublative tőrre tőrökre
allative tőrhöz tőrökhöz
elative tőrből tőrökből
delative tőrről tőrökről
ablative tőrtől tőröktől
non-attributive
possessive - singular 		tőré tőröké
non-attributive
possessive - plural 		tőréi tőrökéi
Possessive forms of tőr
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. tőröm tőreim
2nd person sing. tőröd tőreid
3rd person sing. tőre tőrei
1st person plural tőrünk tőreink
2nd person plural tőrötök tőreitek
3rd person plural tőrük tőreik
Derived terms
Expressions

References

  1. ^ Entry #1049 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Hungarian Research Centre for Linguistics.
  2. ^ Rédei, Károly (1986–88) Uralisches etymologisches Wörterbuch [Uralic Etymological Dictionary] (in German), Budapest: Akadémiai Kiadó
  3. ^ Tálos, Endre. 1993. Máskép(p). Kép szöveg nélkül II. In: Marianne Bakró-Nagy & Enikő Szíj (eds.): Hajdú Péter 70 éves, pp. 391–394. Budapest.
  4. ^ tőr in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)
Retrieved from "https://en.wiktionary.org/w/index.php?title=tőr&oldid=58327680"