éter

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Hungarian Wikipedia has an article on:

Wikipedia hu

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /ˈeːtɛr/
  • (file)
  • Hyphenation: éter

Noun[edit]

éter ‎(plural éterek)

  1. (poetic) ether

Declension[edit]

Inflection (plural in -ek, front unrounded harmony)
singular plural
nominative éter éterek
accusative étert étereket
dative éternek étereknek
instrumental éterrel éterekkel
causal-final éterért éterekért
translative éterré éterekké
terminative éterig éterekig
essive-formal éterként éterekként
essive-modal
inessive éterben éterekben
superessive éteren étereken
adessive éternél étereknél
illative éterbe éterekbe
sublative éterre éterekre
allative éterhez éterekhez
elative éterből éterekből
delative éterről éterekről
ablative étertől éterektől
Possessive forms of éter
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. éterem étereim
2nd person sing. étered étereid
3rd person sing. étere éterei
1st person plural éterünk étereink
2nd person plural éteretek étereitek
3rd person plural éterük étereik

Derived terms[edit]


Portuguese[edit]

Portuguese Wikipedia has an article on:

Wikipedia pt

Alternative forms[edit]

Etymology[edit]

From Latin aethēr ‎(the upper pure, bright air), from Ancient Greek αἰθήρ ‎(aithḗr, upper air), from αἴθω ‎(aíthō, I burn, shine).

Pronunciation[edit]

Noun[edit]

éter m ‎(plural éteres, obsolete plural éters)

  1. (organic chemistry) ether (class and specifically diethyl ether)
  2. (alchemy) aether (classical physical element)
  3. (physics, obsolete) aether (substance once thought to fill all space)
  4. (poetic) aether (the upper sky)

Synonyms[edit]

Coordinate terms[edit]

Related terms[edit]


Spanish[edit]

Noun[edit]

éter m ‎(plural éteres)

  1. ether